left KEZDŐSZŐLÉSZ: 2006

vasárnap, december 31, 2006

Kezdőszőlész top 10


Év vége mindig a nagy toplisták ideje. Ilyenkor hirdetik ki az év emberei díjak garmadát, mutatják be az év leghülyébb bakiait, és ilyenkor mutatják be kedvenc sportcsatornánkot az év legszebb góljait is. Ilyenkor összegez tehát az ember. Például hogy mik voltak a legizgalmasabb borélményei 2006-ban.

1) Homonna, Határ dűlő Furmint 2005
=> A határtalan terroirista
2) Ráspi, Kékfrankos válogatás 2004
=> Az iránytű
3) Vylyan, Pinot Noir 2004
=> A majdnem Burgundi
4) Wine Princess, Ménesi Kadarka 2002
=> A külföldi Magyar
5) Szecskő, Királyleányka 2005
=> Király is, leány is
6) Bott/Bodó, Csontos Furmint 2005
=> Egy új generáció
7) Szt. Andrea, Áldás 2004
=> ami jobb mint 2003
8) Szepsy, Aszú 6p 2002
=> A megkerülhetetlen
9) Szőke, Peresi Cuvee 2003
=> Mátrai Bordeaux
10) Léder, Köpcös Furmint 2005
=> Kincs ami nincs

Hasonló (bor)izgalmakban gazdag Boldog Új Évet Kívánok MINDENKINEK.

Olvasd tovább...

szombat, december 30, 2006

Borivás ars poetica


Így az év vége felé az ember elgondolkozik dolgokon. Például, hogy az idei évben elfogyasztott borok száma megfelel-e a borfogyasztás iránt intenzíven érdeklődő személy elvárható mennyiségi szintjével, vagy esetleg már túllépte-e azt? A káracsonyi ajándékként kapott albumban egy nagyon kedves idézetben találtam fogódzkodót, mely ugyan pezsgőfogyasztás szempontjából merült fel, de könnyen átültethető a borisszák világába is.

"Akkor iszom, ha boldog vagyok, de akkor is, ha szomorú vagyok. Néha akkor iszom, ha egyedül vagyok, de társaságban mindenképpen. Ha nincs étvágyam, szivesen fogyasztok el egy-egy pohárkával, de ha van étvágyam, semmiképpen sem maradhat el. Különben nem nyúlok hozzá - kivéve ha szomjas vagyok."

Megnyugodtam.

Olvasd tovább...

péntek, december 29, 2006

Szőke Mátyás Peresi Mátrai Cuvée 2003


Pincészet: Szőke Mátyás, Mátraalja, Gyöngyöstarján
A bor adatai: Ára: kb 2500 Ft , száraz vörös, Alc: 13,5 % Vol., Cukor: 1,70 gr/l , Sav: 4,9 gr/l
A bor beszerezhetősége: Internet: Decanter, Egyéb: ?




A bor pontozása:
abszolút = 6 pont ; ár/érték = 1,3
Borász a borról: "na ";
Mások a borról: "Az illat lehengerlő. Egyszer már elsütöttem valamelyik bor kapcsán, hogy ilyet szeretnének az újvilágban, de csak az óvilágban jön össze. Ez a bor teljes mértékben nem érdemli meg a fenti minősítést, de közel jár hozzá, és a 10 euros dömping-kategóriában bármilyen chilei, argentin vagy ausztrál tétellel állja a versenyt, sőt. Tehát az illat: nagyon intenzív, tömény dohánylevél, vanília, túlérett meggy, és talán málna. Kóstolva már kevésbé robbanásveszélyes, de jó inni, és ez a honi cabernet-kről ritkán mondható el. Közepes test, gyümölcsös, enyhén édes, és egy csipetnyi fűszer sem hiányzik. Zavartalan élvezet. A sav-alkohol egyensúly az alkohol irányába billen, de még megbocsátható mértékben. Kevés, de legalább érett tannin. A lecsengésben szinte háborítatlanul érvényesül a hordó: eszpresszó, nugát és nyomokban málnacukor. Forrás: Művelt Alkoholista. "
A bor szubjektív értékelése: Karácsonyra elfogyasztott borok második említésre méltó példánya ez a mátraaljai borvidékről származó 50% Cabernet Sauvignon, 50% Cabernet Franc házasítás. A bornak egy sajátságos története van. Először Peresi Cabernet Sauvignonként lett lecimkézve. A Cuvee jelleg miatt azonban vissza kellett hívni és újracimkézni az egész készletet. Én még a Cabernet-s palacknak néztem az aljára tágabb családi körben.
A bort eleve úgy is vittem, hogy bemutatok egy nagy szép vörösbort családom olyan tagjainak akik eleve ritkán fogyasztanak különleges borokat. Biztosra mentem, mert már volt hozzá korábban is szerencsém, és tudtam hogy a bor igazi újvilágis aszaltgyümölcsösre belőtt ízvilágával hódít.
Magát az újracimkézett bort is valami nagy csend veszi körül, gyakorlatilag szinte egy online borbolt sem tartja készleten, sőt a pinécszet honlapján sem tesznek róla említést a borok között. A bor nagyon hirtelen robbant be a piacra, korábban Szőke Mátyásnak megközelítőleg sem volt hasonló jellegű bora, egyébként is inkább a fehér borok mindentudója Mátraalján. Bora pedig igen sok díjat bezsebelt és a vezető napilap TOP 100-as kiadványában is erős harmadik helyezést ért el (márha ez érdekel egyáltalán valakit).
A bor beváltotta a hozzáfűzött reményeimet, még az inkább maláta italának fogyasztásában erős (iker)öcsém is elismerően csettintett (szerinte azért olyan komplex mert a szőlő kétszer kapált félmeztelen mátrai szűzek által).
Szóval. Fekete mint az éjszaka, és ragadósan hömpölygős mint valami sűrű cherry. Rögtön nyitás után nagyon intenzív illatokkal ugrott ki a kupából. Minden ami erdei gyümölcs, plusz szeder málna és aszalt szilva. Van egy erős keserű fekete csoki háttere alkoholba mártva. És az újvilágis kötelező édeskés (bár szaraz bor) ízhatás.
Nagy test, de már puha tanninok és bársonyos összhatás. Keményen összevan rakva. Abszolút érezni, hogy milyen irányba akarta elvinni a borász, mégis megmaradt benne valami ősi erő is, ami ellensúlyozza a lekváros vonalat. Ahhoz képest, hogy milyen erős anyagnak tűnik, érdekes hogy fogyasztás szempontjából mintha most lenne csúcson. Ami azért elég korainak tűnik egy ilyen jellegű versenyzőtől. Ez már sajnos nekem az utolsó palack volt de megpróbálok belőle beszerezni és tárolni, mert kiváncsi vagyok rá hogy kiállja e az idő vasfogát.
Egy biztos egyszer megnézem magamnak azt a peresi dűlőt ahol ilyen Cabernet-k szakadnak ki a földből.

Pontozási útmutató ITT. Az eddig kóstolt borok listáját a Témajegyzék, Kóstolt borok téma sor kattintásával tudod előhívni.

Olvasd tovább...

csütörtök, december 28, 2006

Gere Cabernet Sauvignon barrique 2003


Pincészet: Gere Pincészet, Villány
A bor adatai: Ára: kb 4000 Ft , Alc: 13,5% Vol.,;
A bor beszerezhetősége: Internet: Szinte mindehol, Egyéb: Szinte minden borszaküzlet



A bor pontozása:
abszolút = 5 pont ; ár/érték = 1
Borász a borról: "Mélysötét rubinját ibolyakék színtükör hatja át. Illatában a sokszínűség jellemzi: szederre, feketeribizlire, erdei bogyókra emlékeztető, mely az égetett fa illatával vegyül. Szép, érett tanninok jellemzik. Nagy testű, komplex szerkezetű, a szájban hosszú, egy bizonyos édes ízérzetbe áthajló. Jól érlelhető. . ";
Mások a borról: ". "
A bor szubjektív értékelése: Érdekes, ez Gere Attila első bora amit a már lassan három hónapos ténykedésem alatt górcső alá veszek. Igaz ez rögtön a karácsonyi szenteste kisérőjévé vált. Ami ugyan nem teljesen illett a menühöz, de végül is inkább utána kortyoltatott el.
Van egy-két borász Magyarhonban aki megosztja a borivó társadalmat. Gere Attila mindenképp ilyen. Ezt most egyáltalán nem rossz vagy jó jelzőként aggatom rá. Kétségtelen, hogy már több mint egy évtizede iránytű Villányban és az egész magyar vörösbor világában. Nem beszélve arról a nem elhanyagolható eredményéről, hogy hány embernek nyitotta ki a kaput a minőségi borok fogyasztásának irányába.
De mai helyzete már kicsit hasonlítható az erős picai részesedést elért vállalkozáshoz, amelyik folyamatos nyomás alatt van, hogy innovatív módszerekkel, új termékekkel kényeztesse al vásárlóit. Gere Attila ennek (szerintem) jóindulatúan meg is akar felelni, és emiatt sok mindennel foglalkozik, amik közül néhány talán eltérítette arról az útról ami miatt megszerettük. Persze valahogy ez így természetes. A fejlődésnek ára van, illetve fázisai, amin mindenki átmegy. Kívánom, hogy a sok útkeresés közül a legmegfelelőbb út maradjon meg.
A Cabernet Sauvignon barrique sorozat a Kopár árnyékában fejlődik, amolyan mostoha gyerekként. Mintha másodrangú lenne. Pedig igen erős vonalon mozog eme borcsalád is. A 2000-es egy igen szépen sikerült évjárat volt, és ennek jogos letéteményesének tekintheő a fiatalabb testvér is. Húzós, sötét piros-bíbor árnyalt maggal nyit. Húsz perc szellőztetés után is visszafogott, de intenzív illatokkal vezet tovább. Folyamatosan olyan érzése van ez embernek, hogy nem szabad belekóstolni, várni kell még. Az illat tényleg nem hengerel le, de mégis árad a pohárból egy csendes tartalom. Persze nem ússzuk meg (hál istennek), csak bele kell kóstolni. Az első korty után az első benyomás egyfajta elegancia, mely nem mindig jellemzője a villányi nagyboroknak. Magasan tartja savakat, félig kinyitja a gyümölcskosarat és lebegteti a tanninokat. Mégsem akar kinyílni, mint egy fiatal arisztokratikus hölgy, aki tudja hogy tudod. Többször kortyolva az az érzése az embernek, hogy nagyon jó úton van a bor, de szivesen megnézném úgy néhány év múlva. Mert már kacérkodik, de még nem gondolja komolyan.
Kár valahol, mert a mának élünk, de egyébként meg hílyán vagyunk az arisztokrata hölgyeknek, úgyhogy tudunk várni.


Pontozási útmutató ITT. Az eddig kóstolt borok listáját a Témajegyzék, Kóstolt borok téma sor kattintásával tudod előhívni.

Olvasd tovább...

Hogyan igyunk pezsgőt?


A bejegyzés a Pezsgők világa sorozat része
Na most már tudjuk mi kerül Új Évre a poharunkba, és azt is tudjuk nagyjából hogy is készül az el. A pezsgőhöz azonban ezentúl mindig valami misztikus dolgot is társítunk. Pezsgőt nem fogyasztunk csak úgy (mint bort, sört, pálinkát). A pezsgőiváshoz kérem az általános vélemény szerint alkalom dukál. Ami valahol persze egy nagy baromság. Ha már csak azt nézzük, hogy a legtöbb pezsgő amit legurítunk a torkunkon kevesebbe kerül mint egy jó bor. Dehát vannak dolgok amiket már nem tudunk megváltoztatni. Ha meg már így van akkor ismerjük meg a pezsgőfogyasztás alapszabályait is.

A klasszikus vagy tradicionális eljárással készült pezsgők kitűnő alkalmi és ünnepi italok. Az egyszerűbb, nagytartályos erjesztésű (charmat-módszer) pezsgők pedig kellemes frissítők vagy étkezések kísérői lehetnek.
A pezsgő ideális fogyasztási hőmérsékletét megfelelő előhűtéssel érhetjük el, és mindig ezen az ideális hőfokon tároljuk. A pezsgő sohanem melegedhet fel! Ideális a 4-8 °C fogyasztási hőfok. Ezért ha tudjuk, hogy a pezsgőt nem azonnal, hanem bizonyosan hosszabb idő alatt fogyasztjuk el, úgy a pezsgőspalackot lehetőleg mindig víz és jég keverékével töltött pezsgősvödörbe helyezzük. Ez egy nem elhanyagolható szempont, amennyiben otthon elkészített vacsorás randevú esetén tervezzük elfogyasztani a habzó italt, nem beszélve arról, hogy ez a figyelmesség azonnal könnyet csalhat szívünk kiválasztottjának szeme csücskébe.
Azonban a pezsgőzés legférfiasabb része a dugó eltávolítása, ahol szintén plusz pontokat szerezhet a felkészült lovag. Hogy célszerű kibontani egy pezsgősüveget a szakirodalom szerint? Hát így: "Könnyebb a pezsgősüveg drótkosarának vagy kengyelének lebontása, és a dugó sem repül ki váratlanul, ha az üveget közben kb. 45 fokos szögben oldalra döntjük. A kupakot körbeszakítva, tekerjük ki a kosarat rögzítő huzal hurokját, és lazítsuk meg a kosár lábait. Ellenőrizzük, hogy a dugó nem nyomul-e kifelé a palackból. Ha a dugó kimozdult, tenyerünkkel szorítsuk le a kupakot, a kosarat, majd mindhármat egyszerre, lehetőleg lassan távolítsuk el. Ha rendben van a palackban a dugó, akkor egyszerre vegyük le a kosarat és borítókupakját. Fogjuk meg egyik kezünkkel a palack testét, a másikkal a dugót úgy, hogy hüvelykujjunk a dugó fölé kerüljön, a többi pedig a palack nyakát szorítsa. Fordítsuk el, döntsük meg az üveget, hogy zaj nélkül távolíthassuk el a dugót." Dugó így hangtalanul hagyja el a palackot, ami szintén megmagyarázhatatlan okok miatt nagyban emelheti a férfi renoméját.
A kultúrált pezsgőnyitás alól igazából az Újévi durrogtatás a kivétel, de ehhez nem szükségeltetik különösebb szakismeret.
A pezsgőérzés beteljesüléséhez márcsak ki kell tölteni a nedűnket. Ehhez mindig pezsgőspoharat, úgynevezett flőtét használjunk hosszú karcsú nyakkal (lásd baloldalt), ami elősegíti vizuálisan is a buborékok pohár aljából a felszínre történő vándorlását. Mindig koccintsunk a pohárral, finoman összeérintve és mindig egymás szemébe nézve. Ne lepődjünk meg, ha az összecsendülő pezsgőspohár a szénsav-tartalom miatt tompa és nem csengő hangot ad. A finoman gyöngyöző buborékok pedig még a relatív alacsony alkoholfok ellenére is néhány pohár után megteszik hatásukat. Ezek után már minden csak a fantáztia kérdése.

Sajnos meg kell szakítanom a romantikus randevúra való felkészülést egy szakmai közleménnyel. A korábbi bejegyzésekből kimaradt a palackon feltüntetett legfontosabb feliratok dekódolása, ami nélkül nem lehet teljes a pezsgőirodalom, és ismeretük elengedhetetlen az alkalomhoz illő megfelelő pezsgő kiválasztásához.
A brut nature a lehető legszárazabb pezsgő, ehhez a másodlagos erjesztésnél egyáltalán nem adnak cukrot, s így cukortartalma kevesebb mint 3 g/l. Az extra brut nagyon-nagyon száraz, cukortartalma kevesebb mint 6 g/l, a brut nagyon száraz, cukortartalma kevesebb mint 15 g/l, az extra trocken (extra dry) igen száraz, a minimális édesítés miatt cukortartalma 12-20 g/l, a sec (dry) félszáraz, a mérsékelt édesítés következtében cukortartalma 17-35 g/l. A demi sec vagy demi doux (medium dry) félszáraz-félédes, cukortartalma 33-50 g/l, a doux (sweet) pedig édes, ennek cukortartalma meghaladja az 50 g/l-t.
Végezetül egy elég részletes lista a Magyarországon fellelhető pezsgők leírásával és értékelésével. Ha még nem késő az új évi pezsgő kiválasztásához, akkor szívből ajánlom a leírást ITT

Szilveszterkor szinte már kötelező szabály, hogy pezsgővel ünnepeljük az évfordulót, azaz az Új Évet. Miért éppen pezsgővel? Nincsen egy frappáns válasz rá. Egyszerűen hagyományból, szokásból eredően a pezsgő ünnepi ital. A pukkanással távozó pezsgős dugó Szilveszterkor hozzá tartozik a vidám, jó hangulathoz, és pukkanásával úgymond szimbólikusan pontot ra az Ó év végére is.

Ha gondolod értékeld a bejegyzést

Olvasd tovább...

szerda, december 27, 2006

Gróf Dégenfeld Furmint 2005


Pincészet: Gróf Dégenfeld, Tarcal Tokaj
A bor adatai: Ára: kb 1200 Ft ; száraz fehér ; Alc: 12,3 % Vol.,; Term. cukor: 1,5 gr-l ; Sav: 5,7 gr/l
A bor beszerezhetősége: Internet: Bortárság, Mywine, Decanter, Tinto Fino ; Egyéb: Hypermarketek







A bor pontozása:
abszolút = 3 pont ; ár/érték = 1
Borász a borról: "Egy igazi bor a mindennapjainkhoz. Illatában a Furmint jelleg mellett kevés fahéj és akácvirág díszlik, de nem uralkodnak el a fajtán. Könnyedségét jellemzi a pohárban hömpölygő játékosság, amit az ízek sokasága varázsol, oly kedvessé. Mineralitását a ropogós zöldalma és bírs kísérik bársonyos savak társaságában. Kellemes komplexitás, közepesen hosszú utóíz jellemzi a 2005 évi száraz furmintunkat. Magabiztos kísérője halaknak, salátáknak de tésztákhoz is bátran javasoljuk.. ";
Mások a borról: "Halvány szalmasárga szín. Gyümölcsös, friss illat: körtés, citrusos, virágos jegyekkel. A furmint számtalan arca közül ez az egyik. Érett, kerek, vidám, mosolygós savak. A pohárban is virgoncan mozog. Árad belőle a fiatalság, a lendület és az optimizmus. Finom, jó szerkezet közepes, mégis olajos testtel. A hosszú utóízben a fajtára és termőhelyre jellemző minerális ízek is megcsillannak. Trendi bor, a nyár bora, saláták és grillezett fehér húsok mellett telitalálat. Vagy fülledt, nyári este, miközben választunk magunknak csillagot. Forrás: Bortársaság. "
A bor szubjektív értékelése: A pénteki furmintok harmadik szereplőjéhez értem múlt pénteken. Annyit még röviden a múltkori Köpcös Furminthoz hozzátennék, hogy ma tudtam meg a borról, hogy ez gyakorlatilag Szepsy anyag. A mester valamilyen oknál fogva már a kész bort (Úrágya dűlő Furmint) eladta és ez került máshol palackozásra. Valószínűleg nem ütötte meg az általa igen magasra rakott lécet. Hát pedig még így is csodálatos (a feltüntetett borászról meg valószínűleg többet nem fogunk hallani).
Dégenfeld család pinészete régi gyökerekre vezethető vissza, melyet 1994-től sikerült azóta is folyamatosan fejlesztve, újra életre kelteni. Jelenlegi szortimentjük igen szines, hogy úgy mondjam sok legyet akarnak ütni egy csapásra. Ezért ma még vannak ilyen-olyan boraik is.
A mostani borról idézett leírások elég jól megfogják a bort, alapvetően a szép savak vezetik és az itt leginkább jellemző zöldalmás háttér az ízekben. Nagyon érezni, a tiszta, steril reduktív technológiát, ami tényleg jót tesz a savaknak. Kicsit a még szénsavdús háttér is rásegít erre. Ami engem zavart, hogy a háttérben volt egy kis állott vízhez hasonlító valami, ami megbillentette a bor játékosságát. A bor jellege miatt is valahogy nyáron biztos jobban esne. Egy biztos nem ilyen tipusú Furmintot képzelek én el személy szerint a nagy magyar fajtának.

Pontozási útmutató ITT. Az eddig kóstolt borok listáját a Témajegyzék, Kóstolt borok téma sor kattintásával tudod előhívni.

Olvasd tovább...

Methode Charmat - a tankos és minden ami pezseg


A bejegyzés a Pezsgők világa sorozat része
A keletkező széndioxid visszatartásának sokkal olcsóbb és gyorsabb módja a szigetelt tankos eljárás, a methode charmat. Akinek az eddigi írásokból esetleg az jött le, hogy jó pezsgőt csak hagyományos vagy klasszikus eljárással lehet készíteni, azt jól félrevezettem kéremszépen.
A tankos eljárással készült borok is lehetnek kiemelkedően jó minőségűek. Hisz az alapelv majdnem azonos az előző két bejegyzésben megismert módszerhez, bár ekkor a második erjedés nem palackban, hanem nyomásálló fémtartályban, úgynevezett tankban zajlik. A kész pezsgőt ezekután nagyon gyorsan leszűrik és végül palackozzák. Minőség itt azonban nagyon különböző lehet, az alapbortól, és az érlelési időtől is nagyban függ. Legjobban tán a reduktív tankos borkészítés és a hagyományos ászkolt borérlelés közti különbséghez hasonlítanám a kész pezsgők jellegbeli eltérését. Kitűnő minőséget lehet a reduktív technológiával is produkálni, de jelleg mindig is más lesz mint amikor a bort tölgyfahordókban hosszú ideig érlelik. A tankos módszernél amit elvárhatunk, az egy jó egyensúlyba állított élénk savú és jól beállított cukortartalommal rendelkező, ízeiben üde és gyümölcsös ital.
Vannak a tankos módszer mellett még egyéb módszerek is, amiket gyüjtőfogalomként methode gazifée-ként is emlegetnek. A járatlan vásárló számára minden olyan ital pezsgő, amit pezsgőspalackba töltöttek, és amelynek megfelelő szénsavtartalma van. Szénsavat azonban a habzóbor is tartalmaz. A pezsgő és a habzóbor abban különbözik egymástól, hogy a pezsgő szénsavtartalma a borban levő vagy a borhoz hozzáadott cukorból zárt erjedéssel képződik, a habzóborban viszont mesterségesen adagolt, úgynevezett elnyeletett szénsav található.
Ez a szénsavas dúsításos módszer pezsgőkészítés ultraolcsó módja, azonban inkább sorolható az üdítőitalipar, mint a borászat világába. Ebben ez esetben bizonyos menyiségű szén-dioxidot egyszerűen a borba juttatnak, és így limonádészerű habzóborokhoz jutnak. Az eljárás otthon tán úgy másolható le, ha valaki a szódásszifonba bort tölt, hozzáad egy kis cukrot és ráenged egy patront. Már is kész a házi pezsgő! 500 Ft bolti ár alatt gyakorlatilag minden úgynevezett pezsgő ebbe a kategóriába tartozik.
A piacon mindkét kategóriából rengeteg van, nem is emelnék ki igazából egyet sem közülük. Itt is ár alapján orientálódhatunk. 0-500 Ft a habzóborok világa, míg az 500-1000 Ft közötti mezsgye pedig a tankos perzsgők területe.

Ha gondolod értékeld a bejegyzést

Olvasd tovább...

kedd, december 26, 2006

Formosus Cuveé, 2003


Pincészet: Nire Fine Wine
A bor adatai: Ára: kb 8000 Ft , Alc: 13,5 % Vol., Sav: 5,3 g/l, Cukor 3,1 g/l;
A bor beszerezhetősége: Internet: Nier Fine Wine, Egyéb: na






A bor pontozása:
abszolút = 4 pont ; ár/érték = 0,75
Borász a borról: "A bort két teljesen különböző karakterű borvidékről származó szőlőfajták kötik össze.Villány: Cabernet Sauvignon, Cabernet Franc. A Villányi alapbor sűrű, gyümölcsös. Szekszárd: Cabernet Sauvignon, Cabernet Franc, Merlot és Kékfrankos . A bor nagytestű, mély, intenzív, purpur vörös, majdnem fekete színű. Orrunkban a feketecseresznye, az erdei gyümölcsök és a csokoládé aromák dominálnak.Ízében az édes, érett gyümölcsök zamata rukkol elő. Az érett tanninoknak, savaknak köszönhetően a bor kiegyensúlyozott. A garathoz érve telt, hosszú lecsengésű. ";
Mások a borról: "Mindenesetre ha másban nem, színben bizonyosan sűrű anyagot sikerült összehozni: a bor szinte fekete. Sajnos itt meg is áll a tudomány, a sötét szín ellenére a bor alatt nem rogynak meg az asztalok, nem hajolnak meg a pohártalpak, nem akadnak ki az extraktmérők. Illata leginkább mindentbele küvére enged asszociálni: meggy, bőr és barrique jegyek minden mennyiségben. Fa, csokoládé, némi vanília, aztán további fa. Ennek ellenére az illat nem vág orrba, nem dönt le a lábamról, inkább csak úgy van. Odatették a borra. Az íz sem különb: fás fanyarságok, jellegtelen gyümölcstelenség, izgalommentesség, közepes test, megfelelő harmónia. Hibája alig, erénye viszont annyi sem. Se fajta, se termőföld, se semmi, amitől megismerhető, felfedezhető lenne. Iható éppen, de minek. Forrás: Művelt Alkoholista. "
A bor szubjektív értékelése: Vannak ilyan borok. Vannak ilyen cégek. Nem pincészetek, cégek. Ugyan kinek jutna eszébe két különböző borvidékről egy cuveét összehozni és ezt atomáron piacra dobni? Csak egy cégnek, amely úgy gondolja, hogy marketinggel mindent el lehet adni. A cég ilyen rádumálos, direct marketinges, akivel ha leállsz az alföld lőréjét is a világ küvéjéként fogja neked eladni. Úgyhogy inkább kerüld.
Én ajándékba kaptam (de tényleg) és az MA tesztje keltette fel bennem az érdeklődést, hogy dugóhúzó után nyúljak. Nagyon helytálló a bekopizott leírásuk, nem is tennék hozzá többet csak fát. Mert az benne van rendesen. A bor iható, élvezhető újvilágis lekváros, mégis villányis masszív is egyben.
De kérem szépen, ezt a bort NEKÜNK akarták így csinálni. Mert MI szerintük ezt a stílust szeretjük. Mert ismernek MINKET. Nem a termőhelyet ismerik hanem a MI állítólagos ízlésünket. Milyen bor az ahol a palackon még a borász nevét sem tüntetik fel. Csak egy kódot, amiről utánolvasva kiderül hogy a budapesti cég amely palackozta. Hol van itt kérem a hitelesség?

Pontozási útmutató ITT. Az eddig kóstolt borok listáját a Témajegyzék, Kóstolt borok téma sor kattintásával tudod előhívni.

Olvasd tovább...

A borissza Jézuska


Mit gondolhat rólam a családom, ha az összes ajándék amit kaptam az a borral kapcsolatos? Biztos azt, hogy menthetetlen vagyok, hát jobb ha békét hagynak és megadják a gyereknek a játékszereit.

Jézuska jó ízlését dicséri, hogy Riedel borospohár manufaktúra Vinum sorozatának Bordeaux fantázianévvel ellátott vörösboros poharát szemelte ki nekem. Egy darabot ugyan egyenlőre, mert privát elég húzós kihozni belőle egy teljes készletet (egy db uszve ötezer), még a drága jesszuskának is. Most már elmondhatom én is, hogy boraimat a világ tán leghíresebb borospoharából fogom kóstolni. Most már ezen sem fog múlni.

Jézuskának nem csak jó ízlése lehet, hanem széles körben tájékozott is, hiszen a másik ajándék pedig egy igen szép könyv "A tőkétől a pohárig" címmel. Alapesetben igen problémás szerintem album jellegű könyveket ajándékozni, mert nagyon nehéz képek mellé a tartalommal is felnőni. Tehát ha a képek esztétikai értéke az ajándékozás célja akkor rendben van, de ha az igényes olvasó tanulni is akar a kötetből, akkor már fel kell kötni a gatyát.
Szőlőről-borról szóló könyvekkel már dugig van a polcom, de megmondom az őszintét, eddig egyik sem igazán jött be. Vagy túlságosan ideologizálja, szinte már isteni szintre emeli a szerző a témát nulla gyakorlati útmutatóval, ami közelebb vihetne tényleg a szőlőhöz. A másik véglet meg a tökéletes igénytelenség. Vannak szerzők akik ismernek a témáról valamit és azt hiszik mindent tudnak róla. Ha meg így van, akkor mindjárst írnak is róla egy könyvet és szép összegért a piacra dobják.
Hál istennek ez a kötet egyik sem. Nem véletlen talán, hogy a szerzője Tamás Jenő maga is elismert, ugyan kisméretekben gazdálodó vincellér is (Tamás pince). A könyv egy nagyon szép hitvallással rendelkező, mégis gyakorlatias a szőlő-bor világát tényleg megértetni akaró író igen olvasmányos műve, melyet ráadásul fia képei illusztrálnak. Egy rövid idézet e bevezetőből: "Ezért a szakirodalom sem fordulhat csak a szakemberekhez, hanem az a feladata, hogy közérthető, színes és olvasmányos stílusban minnél több embert lásson el korszerű, hasznos tudással, áttekintő képességgel..." Sikerült neki.
Tényleg ajánlom mindenkinek akiben egy borkóstoló alkalmából már olyan kérdések merülnek fel, hogy milyen termőhelyről származik a bor, a szőlőt hogyan művelték meg, mik a minőséget meghatározó tényezők, mi az hogy kiegyensúlyozott szőlőművelés és így tovább. Vagyis igazából azoknak akik az én szerény eszköztárammal elektronikus papírra vetett bejegyzéseimet is olvassák, azaz Nektek :)

Olvasd tovább...

péntek, december 22, 2006

Méthode Transvasée - A klasszikus


A bejegyzés a Pezsgők világa sorozat része
Legutóbb egy hosszúranyúlt esszében sikerült bemutatni a hagyományos módszerrel készült pezsgőket. Ezzel egyébként a technika nagy részét le is tudtuk, hisz minden egyéb módszerrel gyakorlatilag már csak költséget próbálnak megtakarítani a pezsgőgyárak. Egyszerüsített technológiával, rövidebb idő alatt pezsgőt versenyképes áron, ez a feladat.
A Methode transvasee, azaz klasszikus stílus, azaz palackban erjesztett, igazából a tankos és hagyományos közötti félúton helyezkedik el. A pezsgő itt is egyfajta palackban érlelődik (igaz rövidebb ideig), majd átkerül tartályokba és onnan kerül végső palackozásra.
A pezsgő 1,5 literes, úgynevezett „magnum” palackokban erjed és érlelődik. Az érlelési folyamat végén a pezsgő zárt rendszerű, hűthető, nyomásálló tartályba kerül és a cukortartalom végleges beállítása után a seprőt már a tartályból, szűréssel távolítják el. Ezután az újbóli palackozás során a kereskedelmi forgalomba kerülő palackokba töltik a pezsgőt.
Így egy már a tankpezsgőknél jelentősebb komplexitást és ízbéli koncentrációt tudunk elérni. Itt már élesztős illat- és ízjegyek tűnnek fel és az ízekben a gyümölcsösség is jobban megfigyelhető.

Klasszikus pezsgő vásárlásakor mindig nagyon figyeljünk, mert a cimkén általában nem a klasszikus szó, hanem a palackban erjesztett van feltüntetve. Ez azonban nem a hagyományos stílust jelöli, hanem a klasszikust! Alapszabály, hogy a klasszikus magyar pezsgők 1000-2000 Ft között vannak beárazva. 2000 Ft fölött már szinte csak hagyományos pezsgő van.
Sajnos igazából én csak a Törley birodalomhoz tartozó márkákat találtam ebben a módszerben készült magyar pezsgőként. Aki tud többet kérem jelezze:

Törley pincészet
A hazai pezsgőgyártás gigásza jelenleg 2 márkanév a Törley (Törley Tokaji Doux, Sec, Demi Sec) és a Hungária név alatt forgalmaz klasszikus tipusú pezsgőket. Árszint 1200-1800 forint között.

Ha gondolod értékeld a bejegyzést

Olvasd tovább...

csütörtök, december 21, 2006

Chapel Hill Cuvee 2004


Pincészet: Chapel Hill, Balatonboglár
A bor adatai: Ára: kb 350 Ft ; Száraz vörös ; Alc: 12 % Vol.,;
A bor beszerezhetősége: Internet: - ; Egyéb: Supermarketek, Hypermarketek






A bor pontozása:
abszolút = 3 pont ; ár/érték = 3
Borász a borról: ". ";
Mások a borról: ". "
A bor szubjektív értékelése: Ugyan borsznob létemre óriási előitéletem van a (gyanúsan) ócsó borokkal szemben (de lagalább bevallom), mégis lenyúltam az akciós CBA bort a polcról. Elsősorban azért ezt, mert a Chapel Hillnek nagyon birom a Chardonnay pezsgőjét (700 Ft), gyakorlatilag csak azt iszom, másrészről meg teljesen kultúrált cimkével rendelkezik. A honlap egyébként arról tájékoztat, hogy piacvezetők Svédországban pezsgőben, illetve Magyarországon az ő pincéjükben van a legtöbb barrique hordó (mintha ez jelentene valamit).
Olcsó palack, olcsó, parafára hajazó műanyag dugó, de hát ez ennyiért nem is szabad másként. Ebédre csirkéhez pukkant ez a Kékfrankos-Pinot Noir házasítás.
Szép cseresznyés, tiszta szinekkel nyit, és én már itt elbizonytalanodom (erős negatív előitéleteim miatt). Aztán illatában megint bizakodom, hogy tényleg olyan szar lesz mint amire gondoltam, hisz gyakorlatilag semmi. Úgy tízperc szellőzés után valami kis parfümösség, de inkább az a semleges borszag. Viszont semmi büdösség, kellemetlen fanyar illat. Íze ugyanez, csak picit mégjobb. Enyhe gyümölcsök, kedves tannninok és egyébként "nye ma problema". A francba hasít belém, ennél már ezer fölött is ittam sokkal rosszabbakat. Már félórája szagolgatom, ízlelgetem de mint a jó de nem erős birkózó, mindig kicsúszik a kezeim közül.
Ez olyan mint amikor a felső tízezerből valaki (nem én) lemegy a sarki kiskocsmába és rájön hogy hát itt mindenki tök jó fej, minek kínlódtam eddig a sok sznobbal.
És még berúgni is olcsóbb.

Pontozási útmutató ITT. Az eddig kóstolt borok listáját a Témajegyzék, Kóstolt borok téma sor kattintásával tudod előhívni.

Olvasd tovább...

szerda, december 20, 2006

Fritz versus Balla, Cabernet Franc 2000


Így év vége felé kezdem mindig kiszelektálni a borospincében ragadt készleteimet. Ilyenkor megpróbálok két rokon, azaz egymással valamiért kapcsolatba hozható palackot megragadni. Hogy miért kettőt? Mert egy a nagy számok törvénye alapján ilyenkor már ihatatlan (jó esetben csak egy). Úgyhogy most két Franc a 2000-es évjáratból, együtt.
Pincészet: Fritz Pince, Szekszárd ; Balla István, Eger
A bor adatai: Áruk: ki tudja már Ft , Alc: Fritz 12,8 % Vol., Balla 14%;
A bor beszerezhetősége: Fritz: Ha szerencséd van sehol ; Balla: Szépasszonyvölgyben biztos
A bor pontozása:
Fritz abszolút = 1,5 pont ; ár/érték = na
Balla abszolút = 3,5 pont ; ár/érték = na
Borász a borról: "na";
Mások a borról: "na"
A borok szubjektív értékelése: Mit tudtam én még 2000-ben a borokról (persze mit tudok most?). Pedig nem volt rossz év, de nem is siratják vissza a pincészetek. Két Cabernet Franc tehát két relatív nem ismert borászattól. Még egy közös egyébként van bennük, mindegyiket a pincénél szereztem be annó.

A Fritz pincészet maga megér egy misét. Egy szép szekszárdi kör végén estünk be Heimann, Takler és Sárosdi után. Megmondom az őszintét soha nem hallottam a Fritz úrról (igaz azóta se sokat). A pincéje a szőlőbirtok közepén van, amit én személy szerint nagyon csípek. Viszont az egész mint a Balaton a 80-as években. Komplett vendéglátás melyben egy teljes személyzet vezényli le a hullámokban érkező látogatókat a tényleg impozáns pincében (lagalábbis amikor ott voltunk). De tényleg, a látogatás/kóstolás lépésekre van bontva és látod ki van elötted és utánad. Én ilyet se elötte se utána nem láttam. Ilyen körülmények között azonban igen nehéz őszinte minőséget produkálni. Ez a része nem is nagyon működik Fritzéknél. Iható, korrekt borok, viszont abszolút túlárazva. Szerintem a látványshow alatt sózzák el prémiumként a boraikat (máshol nem is vagy csak nagyon ritkán lehet látni őket). A fennti tétel szépen megpunnyadt így a palackban, még nem biztos hogy mindenki kiköpné, de elötte sem lehetett acélos (honlap szerint ilyen korabeli társaik +4000 Ft-ért, húh). Remélem én úgy 2 éve nem adtam sokat érte. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy mint profi vendéglátós elsőosztályú volt a helyben készített kakaspörkölt.

Balla István borával a Szépasszonyvölgyében találkoztam. Hallottam, de akkor valahogy nem ugrott be, hogy sajnos nem sokkal elötte hunyt el motoros balesetben (37 évesen). Erre akkor sajnos egy igen kedves idősebb hölgy emlékeztetett a pult mögött, akiről utána derült ki, hogy a borász édesanyja. Nagyon szarul éreztem magam, de az édeasanya egy igazi egyéniség és hát helyén kezelte az esetet. Sok szép bort kóstoltunk nála, mindenkinek ajánlom aki iható, sőt minőségi bort akar inni a Szépasszonyvölgyben. Fia egyébként nagy kisérletező volt, kisérletezett fajtákkal, házasításokkal és hordókkal, ami meg is érződött a borain. Jó úton járt, kár hogy nem tudta befejezni. A Cabernet meglepően jól tartja magát. Habár fő ereje a magas alkohol és az erőteljes fahasználat, ami egy karakán pörkölt kávé formájában jelenik meg. Fekete mint az éj és erős mint a lórugás. Lehet hogy tartását így hat évesen Villányban is megirigyelnék. A honlap szerint a pincészet borai árban is ott vannak a helyükön.

Pontozási útmutató ITT. Az eddig kóstolt borok listáját a Témajegyzék, Kóstolt borok téma sor kattintásával tudod előhívni.

Olvasd tovább...

kedd, december 19, 2006

Bor, mámor, Provance


2 év után elöször elmentünk a hétvégén az asszonnyal moziba. És mit nézettem meg vele? A "Bor, Mámor, Provance"-t. Lehet hogy kezd ez az egész borosdi-szőlősdi az agyamra menni? Dehát nem bírtam ellenállni a kisértésnek. Hányszor vetítenek az évben egy filmet, aminek a címében benne van az a bűvös szó hogy bor? Ráadásul olvastam is. Mármint könyvben. Egyébként meg még egy film ami könyvben jobb. Borról meg inkább csak érintőlegesen esett benne szó. Mert ugye minden (amerikai) filmet csak úgy lehet eladni, hogy dúl a love, ami eleve behatárolja a történetet ugye.
De a helyszín az hihetetlenül el van találva. Épp ahogy az ember úgy elképzel egy kis chateaut (magának). El sem hiszem, hogy vannak ilyen helyek a világban. Már ezért megérte a menet a plázamoziba. Nem baj, két éven belül csak lesz megint egy film a borról. És akkor megint elviszem az asszonyt moziba. Jövőre meg úgyis kész lesz a présház. A mi kis házibejáratú satőnk ugye.

Olvasd tovább...

Magyarok a csúcson


Utóbbi időben 2 külföldről jött elismerés is nagy nyilvánosságot kapott a borivó társadalomban. Mégpedig először a történetében osztott ki 100 pontot a Wines & Spirits magazin egy borra, ami történetesen a Royal Tokaji 1999-es esszenciája. Míg a Decanter egyik kolumnistája Európa legjobb borának azaz “best old world white”-nak nevezte a Dobogó Pincészet 2004-es Furmintját.
A borokról illetve az elismerésekről nem szeretnék most itt értekezni (a Royal Esszenciáról a Művelt Alkoholista részletesen beszámolt, a Dobogó Furmintjáról pedig nekem volt szerencsém ITT értekezni). Engem inkább az gondolkodtatott el, hogy vajon hogyan juthatott el két magyar bor egy olyan szintre, hogy mértékadó külföldi szakmai média kiemelten kezelje.
Aki sok bort kóstolt már tudja, hogy van Magyarhonban nemzetközi szinten is nagyon jó bor, olyanok is amik tán jobbak mint az említett kettő. Vajon miért az egyébként nálunk kevésbé ismert két bort találták meg? Valószínűleg nem a minőségek közötti különbségekben rejlik a titok nyitja.
Közelebb kerülni a tűzhöz abban a világban amikor több százezer termelő több millió fajta bora van a piacon, igen nagy kihívásnak tűnik. Itt a még kimagasló minőség is csak az alap lehet. A titok valószínűleg az, hogy sűrűn benne kell lenni a nemzetközi média köztudatában, olyan szereplővé kell válni mint aki már régi motoros a terepen, hisz több emlékképe van róla a médiának. Ezt bizony csak kőkemény nemzetközi marketinggel és média lobbyval lehet (legtöbbször) elérni.
Az említett két pincében az a közös, hogy a kezdetektől fogva a kimagasló minőség mellett az elsődleges stratégiai céljuk a nemzetközi piac megszerzése volt. Ezenfelül mind a két pincészetnek igen szerencsés kampói voltak a nemzetközi média világában, ami segíthetett képbe helyezni a kitűnő minőségű boraikat.
A Royal Tokaj pincészet angol tuladonú, több a nemzetközi borvilágban ismert szaktekintély kissebbségi tulajdonosi részesedésével. Itt kissebbségi tulajdonos az egyik nagy Guru Hugh Johnson, aki soha nem feledkezik meg a pincészetről, amikor a világ nagy borászatairól ír könyvet...A Dobogó pincészet a Zwack család tulajdona, élvezve az összes régi jó nemzetközi kapcsolatot az anyacégen keresztül.
Szóval a régi jó igazság itt is működik. Jó borhoz (nemzetközi) cégér kell. Ezt meg ha tetszik ha nem, csak kiforrott nemzetközi stratégiával és kitűnő külföldi média kapcsolatokkal lehet elérni.
Egyébként pedig nemzetközi terepen (a még oly magas minőségi szint ellenére is) sajnos marad a futottak még kategória.

Ha gondolod értékeld a bejegyzést

Olvasd tovább...

hétfő, december 18, 2006

Köpcös Furmint 2005


Pincészet: Léder Zoltán, Cengőd Tokaj
A bor adatai: Ára: kb 1800 Ft , száraz fehér, Alc: 13% Vol.;
A bor beszerezhetősége: Internet: Decanter, Egyéb: ?

A bor pontozása:
abszolút = 6,5 pont ; ár/érték = 2
Borász a borról: "na ";
Mások a borról: "na"
A bor szubjektív értékelése: Múltkori Dobogó Furmint nagyon feldobott. Rájöttem, hogy a tokaji szárazak nélkül száraz az életem és arra is, hogy milyen odaadással dolgoznak Tokajban a "Nagy Furmint"-on. Erre rátett egy lapáttal borblog társ WEER IVO Furmint kóstolásának nagyívű leírása, illetve még egy lapáttal kedvenc borboltom aktív értékesítése, amikor rám tukmált két palackot a tuti alvó rózsacsipkéből.
Hát ha megdobogtatta a szivem a Dobogó akkor a Köpcös gyakorlatilag elcsavarta a fejem. Egy nagy nulla amit tudtam (és tudok) a borászról, és mint látjátok az Internet sem segített hozzá túl sok egyéb adatahoz. Hogy az ilyen emberek hol adják el a boraikat azt nem tudom, mert gyakorlatilag honlappal rendekező borboltok az egy feltüntetetten kívül nem forgalmazzák. Majd fogják.
Rendkívül szép tétel. Köpcös név nem tudom honnan jön (dűlő?), de biztos hogy nem a bor jellege ihlette a költőt. A köpcös alapvetően ugye alacsony, de masszív, olyan bunyós tipusra asszociál az ember, nameghát inkább proli a jelző mint nemesi.
A borra ezekből keveset lehet ráhúzni. Gyönyörű ötvözete a fajtának és termőhelynek, a gyümölcsnek és az érlelésnek. Nagyon hivogatóan nyit egy már aranyba hajló szalmaszínnel, a meleggel egyre jobban kinyíló de még diszkréten visszafogottt illatfelhővel és egy nagyon eltalált szerkezettel. Olyan bor ez, amikor nem tudod mit emelj ki. A savak harmóniáját, vagy a gyümölcsök (alma-körte) friss burjánzását vagy az érett, szép hátteret, vagy a nagyon szép mineralitásra épülő eleganciát? Erre mondják tök mindegy. Így egyben szép. Komplex divatosan mondva, minden kortynál, minden celsiusfok emelkedéssel új felfedezések várnak a kóstolóra. Olyan bor amit jó másokkal megosztani, de jó egyedül is inni, mert így több marad nekem.
Csodálatos és árban is elérhető (legalább is sok jó versenyző van még háromezer alatt) világ a száraz Tokaji Furmintok világa. Megér egy elmerülést. El is határoztam, hogy mostantól minden pénteken (mert az előző kettőt is véletlenül akkor sikerült kipukkantani) kinyitok egyet úgy uszkve egy hónapon keresztül. A pincében találtam nagyon jó jelölteket, akiknek már be is párásodott az üvegük a meghatódottságtól amikor megtudták miben fognak részt venni (nem beszélve az én szemüvegemről). A leírások meg persze itt továbbra is.

Pontozási útmutató ITT. Az eddig kóstolt borok listáját a Témajegyzék, Kóstolt borok téma sor kattintásával tudod 1előhívni.

Olvasd tovább...

vasárnap, december 17, 2006

Methode Traditionelle - a hagyományos


A bejegyzés a Pezsgők világa sorozat része
A pezsgőkészítés csimborasszójával, a hagyományos technológiával kezdjük a pezsgőgyártási módok ismeretét. Majd innen ereszkedünk lefelé, megismerve hogy lehet a modern kor rohanó világában minnél gyorsabban (és olcsóbban) pezsgőt készíteni.
Tehát tradicionális, azaz hagyományos, azaz champagne tipusú, azaz palackban érlelt.
Minden magára valamit is adó pezsgős pincészetnek van hagyományos módon előállított pezsgője is, ami a termékpiramis csúcsára kerül. Természetesen vannak pincészetek, főleg a pezsgő őshazájában Champagneban, ahol csak ilyen technológiával állítanak elő pezsgőt. Champagne pezsgő egyébként is eredet védett, azaz ilyen névvel csak a Champagne vidékén előállított, szigorú követelményeknek megfelelő pezsgőket lehet forgalomba hozni.
De mitől is olyan különleges ez a típus? Alapvető különlegessége az, hogy a másodlagos erjesztés palackban megy végbe és ebben a palackban is kerül a fogyasztó asztalára. A kifogástalan minőségű alapbornak oly módon kell pezsgővé válnia, hogy a technológia - erjesztés és érlelés- során keletkezett minden nemes illat és finom zamatanyag maximális értékben megőrizhető legyen. Ez a módszer természetesen az időben is a leghosszabb, hiszen az erjesztés, érlelés, likőrözés ugyanabban a palackban lezárt körülmények között történik, amihez idő kell. Ez az idő elérheti akár a 3 évet is!
De menjünk sorjában. Nyilvánvaló, hogy a különbség már az alapbornál kell hogy kezdődjön. A több pezsgőkészítési módszerrel is operáló pincészeteknél természetesen a legjobb alapanyag mindig ide kerül. A legjobb itt a leggyümölcsösebb és a legjobb savszerkezettel rendelkező borokat jelenti. Élénk savak különösen fontosak, ez az alapja a komplex ízeknek, jó tartásnak. Az érleltebb alapanyagból készülő cuvee borok illata mindig összetettebb, mélyebb, gazdagabb, mint az átlagosnak tekinthető tankpezsgőké.
A pezsgőbor tirázs likőrrel (lásd pezsgőkészítés alapjai) való palackos feltöltése után lezárva, 14 °C körüli hőmérsékleten, fekvő helyzetben, 3-4 hónapig ugyanabban a palackban erjed és érlelődik. A pezsgős palackokat ebben a fázisban egymásra fektetik, úgynevetezett bálákat hoznak létre belőlük úgy 1,5 méter megasságban (lásd baloldali kép). Itt a második erjedés alatt alakulnak ki a finom szén-dioxid buborékok, amik adják a Champagne tipusú pezsgők utánozhatatlan vonzerejének nagy részét.
A második erjedést követően a pezsgők további 2-3 évet érlelődnek a pincékben. Az érlelés során némi üledék, azaz seprő (ami elhalt élesztőket, baktériumokat, borkövet, és más szilárd részeket tartalmaz) keletkezik a palack alján, ami teljesen rendben van, de azért nem lenne elegáns ha az a fogyasztó poharának alján is megjelenne.
A pezsgőmesterek a palackokat ezért fejjel lefele ferdén beállítják az úgynevezett rázóállványokba (lásd baloldali kép), és a seprőt szakavatott mozdulatokkal a dugóra rázzák. Ezt úgy érik el, hogy a palackokat bizonyos időközönként kézzel 90 fokban elforgatják, így az üledék lassan a dugóhoz vándorol. Hihetetlen, de van egy ember a pezsgőgyárban akinek a munkaköri leírásában benne van az, hogy forgasson meg akár négyezer palackot egy nap!
A sok forgatás eredményeképp az üledék a dugó alatt halmozódik fel. A dugóra ülepített seprőt degorzsálással távolítják el, amit úgy kell elképzelni, hogy a palack nyakrészét –25 °C-os sóoldatba merítik, így az üledék megfagy. A palackot ezután a talpára állítják és kinyitják. A jégdugó ekkor hangos pukkanás kiséretében kirepül az üvegből, a visszamaradt pezsgő pedig tökéletesen tiszta lesz (szén-dioxidot a hideg hőmérséklet miatt nem veszíti el).
Ezután a pezsgő végleges cukortartalmát expedíciós likőrrel (bort vagy pezsgőt, cukrot, borpárlatot és egyéb ízesítő anyagokat tartalmazó folyadék) beállítják. Minnél több a likőrben a cukor annál édesebb lesz a pezsgő. A palackot végül parafadugóval és drótkosárral lezárják, címkézik, végül csomagolják. Az íly módon készült pezsgő gazdag szénsavtartalma finom, elegáns gyöngyözésű, tartós és lágy, a bor ízében integrálódott szénsavérzettel és nemes, pikáns élesztőzamattal rendelkezik.
Akit vizuálisabban is érdekel a folyamat, annak erre a linkre kattintva, az így betöltött térkép megjelenése után pedig a Budapest/Budafok pontra kattintva mindez egy helyre kis videón is megtekinthető.

Magyarországon hagyományos módon gyártott pezsgőkkel szerencsére egyre többen foglalkoznak. A teljesség igénye nélkül néhány a jelentősebbek közül:
A hazai pezsgőgyártás gigásza jelenleg két hagyományos márkanév a Törley (Törley Chardonnay Brut) és a Francois (Francois President Brut) név alatt forgalmaz Champagne tipusú pezsgőket. Árszint 2200-3000 forint között.
Garamvári Szőlőbirtok
A frissen megválasztott Év Borászata cím tulajdonosának egyik fontos ága a pezsgőgyártás. Tiszteletre méltóan csak hagyományos erjesztésű pezsgőket gyártanak, Chateau Vincent márkanév alatta, kitűnő ár/érték (1700-2500 Ft között) arányban és már több Hypermarketben illetve Cash and Carryben is elérhetők.
Polgár Pincészet
A régi villányi motoros Polgár Zoltán mindig is híres volt kisérletező kedvéről. Ennek eredménye az idei évtől piacra került két hagyományos érlelésű pezsgője a Polgár Pearl Crémant Rosé Brut és a Polgár Pearl Crémant Blanc Brut. Beszerezhetősége még inkább csak gasztróban, de ha sikerül boltban is akkor áruk 2500-3000 Forint között.

Ha gondolod értékeld a bejegyzést

Olvasd tovább...

péntek, december 15, 2006

Lisicza Öt Torony, 2004-2005


Pincészet: Lisicza Borház, Pécs
A bor adatai: Száraz vörös ; Ára: kb 1.800 Ft ; Alc: 12,5% Vol.;
A bor beszerezhetősége: Internet: Decanter; Egyéb: CBA, borszaküzletek

A bor pontozása:
abszolút = 4 pont ; ár/érték = 1,3
Borász a borról: "na";
Mások a borról: "na "
A bor szubjektív értékelése: Egy különleges bor egy különleges borvidékről. Különleges borvidék mert általában tudatunk borvidék szempontjából a déli országrészben leáll Villánynál, és különleges azért is mert szakértők szerint Mecsekalja adottságai szempontjából még tán túl is szárnyalja nagy hírű északi szomszédját. Ennek tudatában elég elszomorító, hogy bár a borvidék uszkve 6000 hektárjának 90%-a I. osztályú termőhely, de ennek csak 10%-át művelik.
A bor meg azért különleges mert bevallottan 2 évjáratból (2004-2005), és 4 fajtából (Cabernet Sauvignon-Cabernet Franc-Portugieser-Kékfrankos) házasította a borász. Akiről még nem sokat tud a borissza társadalom. Annyit ugyan sikerült megtudni, hogy már régóta szőlészkedik a család, de a közelmúltig a termést igazából beszállítottak nagyobb pincészeteknek. 14 hektárjukon termett saját borukkal csak egy-két éve léptek piacra. Rögtön több szép értékelést kaptak főleg a fehérek, úgymint Sauvignon Blanc, Cserszegi és Cirfandli meg a többiek. Szőlőben az 1 tőke=1 palack, a pincében pedig az irányított koracélos tartály a tehnika, tehát boraik inkább frisseséggel, gyümölcsösséggel kényeztetik a fogyasztókat.
Most mégis egy vörössel kezdjük legdélibb borvidékünkkel az ismerkedést, melyet a régió bástyájának (Pécs) német nevét lefordítván neveztek el Öt totonynak. Ha minden igaz, ez már fában, azaz hordóban is érlelődött (gondolom ezért is kb 500Ft-val drágább fehér testvéreinél). Érdekes dombornyomású, elegánsnak hatni akaró, nekem mégis inkább infantilis designú cimke nem unalmas. Nehéz súlyos burgundis palack vastag szájjal pedig komoly anyagot selytet.
Pedig kitöltés után nagyon világos, szinte cseresznye piros szinekkel nyit a bor, mely virgoncan ugrálja körbe a poharat. Illata gyümölcsöskert piros gyümölcsökkel, meggy és szeder főleg. Van egy kis likőrös árnyalat, pedig az alkohol egyáltalán nem brutál. Tartalmas érzet az ízlelés után is, de nem testes, inkább a fiatalos erőt érezni benne. Szépek a savak, kedves a tannin és nagyon jó inni. Van ez egész bornak egy egyedi ízvilága a sok gyümölcs mellett, ami növeli a szimpátiánkat. A bor nem akar világot megváltani, viszont átverni sem akar. Olyan bor amiről elhiszem, hogy a borász is otthon ezt iszogatja.
Szimpatikus ehhez a borász hitvallása is: "Maradandó élményt nyújtó borokat akarok készíteni, és ha az ide vezető út a már-már drámainak tűnő hozamkorlátozással van kikövezve, rajtam akkor sem fog múlni!" Úgy legyen!

Pontozási útmutató ITT. Az eddig kóstolt borok listáját a Témajegyzék, Kóstolt borok téma sor kattintásával tudod előhívni.

Olvasd tovább...

csütörtök, december 14, 2006

Pezsgőkészítés alapjai


A bejegyzés a Pezsgők világa sorozat része
Mielött elmerülnénk a pezsgőkészítés különböző módozataiban, érdemes megismerkedni itt is az alapokkal. Mindegy milyen módon készítjük a pezsgőt, mindig van egy piros fonal amit követni kell. Azaz ugyanazon lépéseket kell megtenni a champagne, azaz hagyományos technológiánál is, mint a charmat azaz tankos erjesztésnél, csak kicsit (illetve nagyon) másképpen. Legfontosabb lépések a pezsgőkészítés során tehát a következőek:
  • Alapbor elkészítése
  • Alapbor felturbózása a második erjesztési folyamathoz
  • Második erjesztés
  • Seprő eltávolítása és a pezsgő ízesítése
  • Pezsgő végső palackozása
A pezsgő előállításához teljesen egészséges, könnyű, tiszta ízű, finom zamatú, erőteljes illattal nem rendelkező, inkább semleges jellegű, minden töltéskor azonos minőségű és összetételű alapbor szükséges, amit legtöbbször házasítással lehet létrehozni. Ez az alapbor, franciául cuvée.
Törley pincészetben úgy tájékoztattak, hogy az így szüretelt szőlő cukra kb. 16-17 cukorfoknál nem szabad hogy magasabb legyen, mert így biztosítható még egy erős savbázis, és a relatív alacsony alkoholtartalom. A szüretelt szőlőből bort készítenek reduktív módon (oxigéntől elzárva), ami jellegében savas, gyümölcsöss friss érzetű lesz. Eddig semmi különös nincs, ezt a bort még tán asztali borként is el lehetne adni.
Ettől a fázistól kezdve beszélünk igazából pezsgőkészítésről. Ebben a folyamatban az első lépés az alapbor újraerjesztése zárt térben úgy, hogy a keletkező széndioxid ne tudjon eltávozni belőle. Tehát a pezsgőhöz alapesetben nem adnak hozzá mesterségesen széndioxidot, hanem az a természetes úton, a másodlagos erjedés eredményeként kerül a borba, illetve már pezsgőbe. Ehhez a bort fel kell turbózni azaz a borhoz cukrot kell hozzáadni, melyet általában borban feloldott cukorral, úgynevezett tirázs likőrrel végeznek. Szintén a Törley infomációi alapján az így keletkezett cukorfok felmegy 24 gr/l-re, amit a bor (pezsgő) a másodlagos erejedés folyamán teljesen ki is forr magából, azaz megkajálja és szénsavat termel belőle. Az erjesztéshez cukron kívül még a pezsgőkhöz kifejlesztett fajélesztõ is szükséges. Mivel a széndioxid nagy nyomáson keletkezik, így kell egy tárolóedény is ami az 5-6 bar nyomást kíbírja (ezért a vastag falu üveg illetve a nyomásálló tanktartályok). A végtermék egy csont száraz, széndioxiddal dúsított bor, ami még legtöbb esetben hílyán van a finessznek.
Ez a köztestermék tehát még elég szögletes, amit még a fogyasztó igényei szerint tovább csiszolhatunk úgymint édességi fok beállítása, speciális ízanyagok hozzákeverése, illetve további mesterséges szénsav hozzáadása. Ez a pezsgőkészítés végső stádiuma, és általában itt kerülnek a pezsgőbe a hétpecsétes titokként őrzött kalandos nevű expedíciós likőrök, melyek a végső ízhatásért felelősek.
Gyakorlatilag nagy vonalakban ez a pezsgőkészítés, mégis óriási különbség van a folyamatban a tehnológiák között, azaz hogy mennyire hagyományosan készítjük el a nedűt. Minnél hagyományosabb annál hosszabb ideig tart az elkészítése, annál munkaigényesebb, azaz drágább és remélhetőleg annál jobb is. Ezek alapján a következő elkészítési módokat különböztetjük meg
  • Méthode Traditionnelle, hagyományos azaz Champagne típusú
  • Méthode Transvasée, klasszikus palackos erjesztésű, de már egyszerűbb eljárás mint a Traditionelle
  • Méthode Charmat, ami gyakorlatilag tankos, tartályos az elejétől a palackozásig

Ezen kívül van még egy negyedik azaz minden más ami pezseg. Ezekkel külön fogok foglalkozni, mert piaci szerepük egyre nagyobb (ma már az eladott pezsgők 25-30%-a ebből a műpezsgőből kerül ki). Ez persze nem lenne baj, de mi tudatlan nép megint mint nem tudva az értékekről, illetve hogy mit iszunk, az ár után megyünk és megveszünk mindent ami ócsó. Mert nekünk a 600 forintos pezsgő is drága.
A következő bejegyzésekben ezeket vesszük közelebbről górcső alá, szinesítve a piacon található néhány szép tétel bemutatásával.

Ha gondolod értékeld a bejegyzést

Olvasd tovább...

szerda, december 13, 2006

Kreinbacher Öreg Tőkék Bora 2004


Pincészet: Kreinbacher birtok, Somló
A bor adatai: Ára: kb 2800 Ft , Alc: 13% Vol.,;
A bor beszerezhetősége: Internet: Decanter, Tinto Fino, Esszencia, Monarchia ; Egyéb: Igényes borszaküzletek


A bor pontozása:
abszolút = 5,5 pont ; ár/érték = 1
Borász a borról: ". ";
Mások a borról: "Kellemesen vegetális-minerális, gyümölcsössége is szép, már-már haraphatóan zamatos, közepes testű, magas, rendezett savszerkezetű, tömör bor. Nagyon jó. Első körben lecsengésében éreztem kesernyésséget, ez idővel elmúlt. Néhány óra után a vaníliásságot találtam soknak, de ez a jelenség is ideiglenesnek bizonyult. Forrás: Művelt Alkoholista. ; Az Öreg Tőkék Bora 30-80 éves, különböző időpontokban érő, öreg, karós művelésű somlói szőlőkről származik. Csak a válogatott, egészséges fürtök érkeztek be a birtokközpontba, ahol egy újabb szelekción estek át. Fajtajelleget nem lehet fellelni a borban, de ez kifejezetten örömteli színfolt a fajtacentrikus magyar borászatban. Nem is lenne érdemes a fajtára figyelni, inkább a csodás somlói jelleget, a terroirt kell élvezni ebben a borban. Forrás: Deluxe. ; Egy igazán különleges stílusú, elegáns fehérbor, gyönyörű minerális illatokkal, olajos textúrával, élénk savakkal és a terroir minden szépségével. Forrás: Esszencia"
A bor szubjektív értékelése: Érdemes rákattintani a linkre a pincészet neve alatt, ugyan nem a honlap (mert azt nagy csodálkozásomra nem találtam), de szép gondolatokat közvetít a pincészet filozófiájáról. Egyszer kéne egy külön bejegyzést írni a valamely iparágban meggazdagodott, majd egy borvidéken szőlőbirtokba nagy pénzt befektető tulajokról. Érdekes, hogy szinte minden nagyobb borvidéken van ilyen birtok, amelyek ráadásul igen komoly érttékteremtő célokat tűztek ki célul maguknak. És jelek szerint jó úton is haladnak. Ezek szerint csak számít a pénz és csak tudnak vele élni, ha kell.
Öreg tőkék bora egy nagyon szimpatikus név. Az embernek a nagyapja jut eszébe róla, amint kék munkásnacóban, övéről lelógó méretrevágott kötözőzsinórokkal hajolgatott a fejművelésű tőkékhez. Majd amikor a szőlő végén a diófához ért, ahol le volt rakva a demizson, halgathattad a bölcsességet, mint hogy a szőlő nem szereti a büszke embert, mert le kell hajolni hozzá.
Ez a név tehát kötelez, de aki nem tudná tényleg 50 év feletti tőkékről beszél a fáma, mely négy fajtát ötvöz: Olaszrizling, Hárslevelű, Furmint és Sárgamuskotály.
Szép a palack is a széles burgundi fajta, egyszerű de jól erthető diszkrét feliratú cimkézéssel. Pincehidegen rögtön nyitottam és töltöttem. Ezek után ment hűtőbe, mert szeretem több hőmérsékleti fázisban tesztelni a fehérborokat.
Színében már a szalmasárgába hajló árnyalatok, állagában kellemes olajos benyomás. Illata nem gyümölcsvezérelt, de rendkívül bájos, vaníliás, krémes egy szerintem szép fás árnyalattal. Ezenkívül nagyon erős mineralitás, pici sóval és sok Somlóval. Szerintem talán Somló az a terület, ahol a legjobban lehet érezni a szakértő kezek közül kikerülő anyagban a termőhely jellemzőit. Aki kóstolt már Györgykovácsot, Fekete Bélát az tudja mire gondolok. Itt is ez az elsődeges vonal.
Szinte egyenesben húz tovább az íz is, krémesen, tartalmas anyag az érzet, nem csoda 1kg-nál többet nem hagynak egy tőkén. Egy pici fanyar érzés marad bennem mégis, tán a teljesen száraz anyag miatt? Utóíze közepesen hosszan érezhető.
Melegedve a bor még jobban lágyít és rendesen hat az alkohol. Komolyan mondom rég éreztem fél üveg bor után ennyire mámorosnak magam (na ja, ha a minőség átcsap a mennyiségbe ugye).
Sokszor olvastam, hogy a Kreimbacher borok nagyon fás jellegűek. Én ezt nem éreztem, sőt szerintem a fa nagyon szépen erősített rá a borra. Összegezve somlói elsősorban, fickós alkoholos másodsorban, fás harmadsorban.

Pontozási útmutató ITT. Az eddig kóstolt borok listáját a Témajegyzék, Kóstolt borok téma sor kattintásával tudod előhívni.

Olvasd tovább...

kedd, december 12, 2006

A pezsgők világa


Nemrégiben írtam a Törley pincészetben tett látogatásról egy bejegyzést. Ez a látogatás, illetve az ünnepek közelsége arra ihletett, hogy foglalkozzak egy kicsit a pezsgő világának gyöngyöző rejtelmeivel is. A pezsgő egyébként nagyon-nagyon leegyszerüsítve nem más, mint szén-dioxiddal túltelített bor, amelyben a szén-dioxid a bor második természetes erjesztéséből származik (erről majd később többet).
Sokan úgy tartják, hogy a pezsgő fogyasztásától csillogó lesz a szemünk, mosolygósak, vidámak és szépek leszünk, hiszen a szénsav hatására ez a légies ital hamar felszívódik és optimális alkoholtartalma mindenkit beszédessé, nyitottá tesz. Ez a várt hatás nem elhanyagolható tényező első csajozás esetében sem, amikor az ifjú titán egy kis befektetéssel szép sikereket érhet el a kiszemelt nőnemű célszemély esetében. Nem beszélve arról, hogy még mindig elegánsabb módszer mint a Red Bull-Whisky keverékkel való nyomulás.
Sőt a franciák szerint az adott ország életszínvonalát is tükrözi a pezsgőfogyasztás rendszeressége és statisztikája.
Nálunk azonban inkább ünnepi alkalmakkor szokás pezsgőt fogyasztani, s esetleg étkezés előtt száraz pezsgőt aperitifként. Jellemzően nem szokásunk otthon pezsgőzni, azt a körülbelül évi 25 millió palackot, amit egy évben legurítunk a torkunkon legnagyobb hányadában vendégségben, családi ünnepségeken, fogadásokon és természetesen szilveszterkor fogyasztjuk. Nem csoda, hogy a pezsgőeladás mintegy 30 százaléka decemberre esik.
Hamár statisztika akkor bizony az is látszik, hogy a fogyasztás 95%-a az 1000 Ft-os kategóriájú úgynevezett tankos pezsgők kategóriájából kerül ki. Míg 5-6% az úgynevezett prémium szegmens (+1000 Ft) piaci aránya, igaz ha hinni lehet a híreknek a prémium szegmens aránya folyamatosan növekvő.
Az igényes borfogyasztással már közelebbi kapcsolatba került hasonszőrűek valahogy adottnak, a borkészítés melléktermékének tekintik a pezsgőgyártást. Már a megnevezésben is van valami ilyesztő, mármint "gyártás" annak, aki a természetesség megjelenítését tiszteli a borkészítésben is. Pedig ha a terméket kibontjuk az előitéleteink rárakódott rétegei alól, akkor igenis találhatunk benne értékeket.
Hát ezt szeretném én megpróbálni. A következő néhány bejegyzésben sok érdekes dolgot meg lehet majd tudni a pezsgőkészítésről illetve fogyasztásáról, ami remélem segít majd eligazodni az év végi pezsgőőrületben.
Akit addig is érdekel, hogy honnan ered a pezsgő és hogy milyen utat járt be napjainkig annak itt egy kis olvasnivaló.
A pezsgőgyártás története 1
A pezsgőgyártás története 2

Ha gondolod értékeld a bejegyzést:

Olvasd tovább...

hétfő, december 11, 2006

Szent Gaál Kékfrankos Szelekció 2003


Pincészet: Szent Gaál Pincészet, Szekszárd
Beszerezhetőség: Ára: 1600-2500 Ft Alc: 13,8% Vol.,;
A bor beszerezhetősége: Internet: My Wine, Corvinum, Decanter ; Egyéb: Cora



A bor pontozása:
abszolút = 4,5 pont ; ár/érték = 1
Borász a borról: "Közepesen testes kékfrankos, melyet 12 hónapig érleltünk tölgyfahordóban. Lágy tanninokkal és eroteljesen fuszeres illatokkal. Enyhén cseresznyés íze hosszú ideig a szájban marad. . ";
Mások a borról: "na "
A bor szubjektív értékelése: Nekem mindig szúrja a bögyömet, amikor egy palackon az van hogy válogatás, azonban sem a palackról, sem a honlapról meg sehonnan nem kapok információt azzal kapcsolatban, hogy ez épp mit jelent. Mert ugye ez jelentheti alapesetben azt, hogy a legszebb fürtöket külön szüretelték, vagy hogy egy kékfrankos ültetvényt kevésbe terheltek meg, és az ment a válogatásba. De azt is jelentheti hogy különleges dűlőről származik a szőlő, vagy hordóválogatás a gyöngyöm.
Hát ezt a standard szövegen kívül (lásd borász a borról) itt sem sikerült sehonnan sem megtudnom. Ahhoz képest, hogy a pince 2003-ban tulajdonost váltott egy intenzív minőségváltást meghirdetve, és például nagy felhördülésre 19 ezer pénzért is kihozott a piacra bort, hogy mondjam elég szegényes az információ.
Ettől persze még lehet jó a bor. Érdekesség, hogy a Cora valamiért 1600 pénzért kótyavetyéli ezt a palackot, ami kb 2500 a borszaküzletben és 2000 a pincénél (egyébként Hyperben meg Superben is rábukkanhatunk irreálisan olcsó borokra is, lásd árösszehasonlító post). Ez vitt rá egyébként a vásárlásra, mert egyébként (rossz) előitéletem van a borászattal kapcsolatban. Ez néha zsigeri, több pincével kapcsolatban is úgy vagyok, hogy na ne, ezektől én nem. Megmagyarázni viszont nem tudnám miért.
Na azonban ezt megvettem és kibontottam és megittam és jól tettem. Szép, erős tétel az elejétől a végéig. Lehet, hogy még gyúrniuk kell a komminikáción, de a borokkal ezek szerint már elkezdtek foglalkozni.
Érett cseresznye színű, sok piros gyümölcsös illatú bor ez, erős fás illatokkal. Nyomul szépen a kékfrankos az ízben, de meglepően (Szekszárdhoz képest) lágyak a savak, és puha, de jelen van a csersav. Erős a bor de nem lóg ki valahogy az alkohol, csak bódít kortyról kortyra. Idővel, melegedve is egyre szebb lesz, szép dolog iszogatni. Nem tarol le a test, nem robosztus, de nem is akar tán az lenni. Feszesen mutatja az értékeit egy jó évjáratból.
Ez igen jó vétel (1600 Ft-ért), de azért arra nem motivál hogy a 19 ezer pénzért kipróbáljam a nagy Cabernet testvér B verziót. Inkább ebből 12 palack.

Pontozási útmutató ITT. Az eddig kóstolt borok listáját a Témajegyzék, Kóstolt borok téma sor kattintásával tudod előhívni.

Olvasd tovább...

vasárnap, december 10, 2006

Vylyan Pinot Noir 2004


Pincészet: Vylyan, Villány
A bor adatai: Ára: kb 3600 Ft (ha jól tudom a díj után felment 5000-re a palckaár) , Alc: 13.5 % Vol.,;
A bor beszerezhetősége: Internet: My Wine, Esszencia, In Vino Veritas, ; Egyéb: Ferihegy duty free, igényesebb borszaküzletek

A bor pontozása:
abszolút = 8 pont ; ár/érték = 1,6
Borász a borról: "A szőlőt fakádban erjesztettük, s a gazdagabb fajtajelleg hangsúlyozására hagyományos kézi csömöszölést alkalmaztunk. A csillogó rubin színű bort 11 hónapos újhordós érlelés után töltöttük palackba. Elegáns illatáról friss, vörös gyümölcskosár (eper, narancs, ribizli) juthat eszünkbe, melynek lecsengésében a szegfűszeg fűszeressége is megjelenik. A Pinot Noir-ból készített vörösbor karaktere a palackban még sokáig fejlődik, változik, így izgalmas a bort éveken át figyelemmel kísérni. Sokszínűsége miatt bárányból, libamájból készített fogásokhoz, pecsenyékhez, kecskesajthoz ajánljuk.";
Mások a borról: "Fiatal, lilás szín, gazdag, üde illat. Áradó, pinós. Az egyik kóstoló hirtelen szerelmes lett az életbe. Édes, fűszeres aromák. A sav talán több a kelleténél. Más megközelítésben: kellemes, komplex és gyümölcsös. Visszakóstoláskor kifinomult animalitás. A többség szerint jó bor. Forras: Művelt Alkoholista ; Világos rubinszín. Közepesen intenzív illatában animális jegyek, bőr, fűszerek, pörkölési aromák, meggy és szilva. Szép szerkezetű, ízében is az illatát megjelenítő bor. Elegendő és letisztult tannin, jó fahasználat. Kakaó, fodormenta és földes jegyek. Forrás: Decanter 2006 július . "
A bor szubjektív értékelése: Néha az élet írja még a borkóstolás bejegyzéseit is. Úgy esett, hogy külföldre kellett két napra mennem. Ferihegyen mint mindig átnéztem a duty free felhozatalt (egyébként egyáltalán nem éri meg ott bort vásárolni, ami szerintem érthetetlen). Meglepetésemre a Vylyan PN híres évjárata is ott sorakozott 15 Euróért, aminek az ára tudomásom szerint már a duplájára ugrott a Decnter regionális aranyérme óta. Vettem egy palackkal nosza, gondolva majd hazajövet után megkóstolom. Igen ám, de a megszigorított szabályok miatt kivihettem a palackot, de vissza már nem (kaptam a tájékoztatást).
Sebaj, hamár ott volt a kezemben el nem engedem gondoltam, és úgy döntöttem mivel estére úgysincs programom, így majd a szállodában nyugiban megkóstolom. Ilyen sem volt még.
A pincészet Pinotját már régóta imádom, 2001 óta minden évjáratot kóstoltam és egyik sem okozott csalódást, sőt. Úgyhogy ettől a csúcspéldánytól is sokat vártam.
Nagyon szép, a pincészet elsősorban gasztróra készülő borainak (mint ez is) cimkecsaládja. Visszafogott és elegáns, de mégis figyelemfelhívó. Hátsó cimke meg a szokásos érdektelenség helyett tényleges infót nyújt a bor kialakulásáról. Érdekes a palack nyakán levő kapszula, mintha viaszból lett volna, szinte olvadt ahogy megpróbáltam körbevágni. Szégyenszemre ekkor jutott eszembe, hogy dugóhúzóm az meg nincs. Nem részletezem, régi ősi módszerhez folyamodtan, úgyhogy a dugópróbárol nem tudok nyilatkozni...
A bor a palackból kiimádkozva, szép meggypiros nem áttetsző, mégis tükrös színnel terül el a pohárban (hálistennek elfogadható talpaspohár volt a szobában). Sűrű anyagnak látszik az évjárat ellenére, a pohárban forgatva szinte egyben mozog, templomablakok meg mint olajos festmények hosszú ideig tapadnak a pohár falán.
Illata nagyon fajtajelleges, először repül az orrba a könnyed, nem túlérett meggy, majd utána áramlik az igazi Pinot-s "kedves" büdösség, petrolos ázott földes-avaros valami (az a híres animális). Az az illat/szag ami csak a Pinotnak áll jól, és amit annyira hiányoltunk a legutóbbi borkörös kóstolónkon. Kis szellőztetés után inkább a gyümölcs felé megy el az illatvilág és finom fa is felismerhető, illetve megjelenik az alkoholt jelző likőrösség is.
Ízében minden illat vonul tovább, van egy kis édes utánérzésünk valószínűleg a magasabb alkohol miatt, de nem uralkódóan. Csersav nincs sok, de a fajtának szerintem nem is állna jól. Továbbra is visszafogott elegáns fahasználat. A bort abszolút nem vitték el a lekvárosság irányába, ami ugye az évjáratban nehéz is lett volna, de nem is szokták. Ez viszont kifejezetten elgánssá teszi. Lecsengése is nagyon szép, sokáig uralja az ízlelőbimbókat.
Én meg csak ültem ott az elegáns hotelszobában, bámulva a Manchester Champions League meccsét és kortyolgattam életem addigi egyik legjobb Pinotját. Egyedül.
A pinészettől eddig kóstolt tételek: Cabernet Franc 2003, Kadarka 2004

Pontozási útmutató ITT. Az eddig kóstolt borok listáját a Témajegyzék, Kóstolt borok téma sor kattintásával tudod előhívni.

Olvasd tovább...

szombat, december 09, 2006

Egyszerűen tökéletes


A Borbarát téli számában egy számomra teljesen ismeretlen pincészetet mutattak be az Észak-balatoni borvidékről, a birtokok bemutatása részben. Neve Villa Tolnay és egy svájci úriember tulajdona, aki amellett hogy van pénze rá (volt IT-s kiugró), maga a szőlész és vincellér is.
Néhány idézet a cikkből:"Az örökölt szőlők megújítása és alacsony kordonra fordítása, a szigorú terméskorlátozásnak alárendelt metszés a szőlőkben, két szál vesszőre, vesszőnként hat rügyre, júliusban zöldszüret stb...Védekezésben a biológiai eszközöké a főszerep ; Philip Oser is azt vallja, hogy a borok sorsa a szőlőben dől el, azon a borász a pincében már csak ronthat. ; A bor készítésében kulcsszerep jut a természetességnek. Csupa nagybetűvel. Az erjesztésnél a birtok nem használ sem fajélesztőket, sem enzimeket, kizárólag természetes élesztőkkel indítják és viszik végbe az erjedést. Nincs-semmiféle adalék- vagy más kezelőanyag, egyedül a kén. ; A borok érésében, formálódásában minnél nagyobb szerephez engedi jutni a természetességet. Tiszta must kerül a hordókba, a borok finomseprőn állnak, kéthetenkénti felkeveréssel. "
Akár Ráspi Sopronból, vagy Homonna Tokajról is mondhatta volna ezeket a szavakat. Rendkívül szép, hogy ilyen kézműves (terroirista) fiatal borászok jelennek meg most már egyre több borvidéken. Nem mondanám hogy berobbannak, de mindenképp egy új értékrendet mutatnak fel a borkészítés terén. Nem véletlen, hogy a Borbarát szinte minden ilyen pincében talál 5*-os borokat (amiket egyébként csak egészen kivételes alkalmakkor osztogat). A három borászban még egy közös van, mindegyikük autoditakta borász mindenféle tudományos képzés híján. Ez nem azt jelenti, hogy nem tanultak hozzá. Természetesen így vagy úgy, irodalom olvasásával és sok magyar- és főleg külföldi terepszemével felvértezve vágtak bele. De végül mind ugyanarra jutottak. A borászat nem kémia és nem (elsősorban) technológia, hanem a természet érvényre juttatása a szőlészeti/borkészítési folyamat minden szakában.
Ehhez természetesen elengedhetetlen egy letisztult kristálytiszta filozófia, és egy könyörtelenül a minőségre törekvő hozzáállás.
Végezetül néhány szó az 5*-os 2005-ös olaszrizling értékeléséből ami megmutatja, hogy a természetességre való törekvés nem öncél, hanem a tökéletes minőség alapfeltétele: " A tökéletesen érett gyümölcs, a terroir és a természetes feldolgozás eredménye ; Komoly mineralitás, nagyon szép arányok. Tömör, feszes szerkezetű, remek bor."
Ha gondolod értékeld a bejegyzést

Olvasd tovább...

péntek, december 08, 2006

Szőlő minőséget meghatározó tényezők


A bejegyzés a Szőlőfajták sorozat része
Tehát ismerjük a szőlőfajtákat (amikkel legalábbis én foglalkozok). És ettől már jó szőlőnk, borunk lesz? Ehhez azért picivel több kell. A szőlőt művelni kell (szép kifejezés rá), úgy hogy a minőség/mennyiség egyensúlya szép, egészséges és beltartalmakban gazdag nyersanyagot szolgáltasson a borhoz.
Az egyes borszőlőfajták magukban hordozzák a majdani ital jellegzetességeit, amelyek alapvetően meghatározzák a bor értékmérő tulajdonságait is. Ezért fontos, hogy a növény az adott fajtának lehető legmegfelelőbb feltételek között, optimális ökológiai adottságok mellett, a legalkalmasabb műveléstechnika alkalmazásával fejlődjön.
Ökológiai adottságok:
A szőlő termeszthetőségét nagyrészt a környezeti tényezők határozzák meg. A szőlő számára a fény, a hő, a víz, az oxogén, a szén-dioxid és az ásványi anyagok létfeltételek, melyek nélkül a fejlődési ciklus nem mehet végbe. Így tehát fontos, minőséget meghatározó tényezők a termőtalaj, az éghajlat és a domborzati viszonyok. Amikor az Újvilág szőlőtermelői meleg, napsütéses területeikre kezdték telepíteni a zordabb körülményekhez, rosszabb minőségű talajhoz szokott chardonnay-t, vagy éppen a cabernet sauvignont, az elkészült bor már nem tartalmazta a szűkebb termőhely, a dűlő karaktereit. Boraik kiválóak lettek, hiszen a szőlő meghálálta a tápanyagban gazdagabb talaj nyújtotta adottságokat, mégis a chardonnay híres és kiváló ízét igazán a krétás, champagne-i borvidék garantálja. Ennek legfőbb oka az, hogy az adott talaj vegyi összetétele - legfőbbképpen pedig ásványianyag-tartalma - fontos szerepet játszik a bor ízének alakulásában.
A minőségi bor termelésének előfeltétele, bármilyen hihetetlenül hangzik is a viszonylag tápanyagszegény talaj, amely terjeszkedésre kényszeríti a szőlőnövény gyökereit - ellentétben a termékeny talajjal, ami a lombkorona növekedését serkenti, a gyümölcsérés rovására. Ezen kívül fontos, hogy jó legyen a terület vízáteresztő-képessége, hogy a mélyebb rétegekben el tudja raktározni azt, melyből alkalomadtán a gyökerek felvehetik a számukra szükséges mennyiséget.
Az éghajlat rejti talán a legtöbb veszélyt magában a szőlő számára, hiszen állandó rizikó az esetleges tavaszi fagy, a jégeső, az aszály, vagy éppen a terméskötődést gátló rossz idő virágzáskor. A szőlőnövény hő- és fényigényes, minimum 10°C szükséges életfolyamatainak megindulásához, és 9-21°C középhőmérsékletű izotermák jelentik a szabadföldi termesztés határait. Ideális feltételnek a 15°C körüli átlaghőmérsékletet, az évi minimum 500-750 mm csapadékmennyiséget és legalább 1300 órányi napsütést tekintik a szakértők. A szőlő fénykedvelő növény, amire a fejlődési szakának szinte minden ciklusában nagy szüksége van (ezért van az, hogy a legjobb dűlők általában déli fekvésűek).
A klimatikus tényezők megértése ezért tehát rendkívül fontos, mielött még a műveléstechnikáról beszélnénk, szerepe talán a házépítésnél az alapozásra hasonlítható, amire majd később a ház épül.
Műveléstechnika:
A nyilvánvalóan nehezen befolyásolható ökológiai adottságok ugyan meghatározzák nagy mértékben a leendő bor minőségét, de nem elhanyagolható szempont az optimálisan megválasztott műveléstechnika és annak konzekvens végrehajtása sem. Hányszor ittunk már ugyanarról a borvidékről, ugyanolyan fajtából különböző minőségű borokat? Persze sokszor, és ilyenkor állandóan a borász szerepe, illetve tudása merül fel a döntő tényezőként. Azonban sokszor látni azt is, hogy a tudatos minőségre koncentráló szőlőműveléssel jelentős minőségi ugrást lehet végrehajtani. Teljesség igénye nélkül én a következőket emelném ki.
Új telepítésnél törekedni kell a lehetőleg kissebb tenyészterületre nagyobb tőkeszámmal, hogy a tőkék egyedi igénybevétele kissebb legyen. Így egy igényes szőlőmunkával jobb minőséget érhetünk el, egy a hektárra vetített még elfogadható mennyiséggel. Kisbirtok esetén a 2*1 méter ideálisnak tűnik, ahol a 2 méteres sortáv bizonyos gépesítést (rotakapa, kistraktor) is lehetővé tesz.
Tőkét a kényelmesebb művelés miatt mindenképp érdemes kordonra vinni, azonban a kordon kialakításánál arra kell figyelni, hogy lehetőleg szellős, vékony és nem magas sorok alakuljanak ki. Ehhez ideális az alacsony 50-60 cm, illetve középmagas 70-100 cm magas kordon kialakítása.
Vékony, szellős lombkorona kialakításához a művelési mód megválasztása csak a kezdet. A fajtához megválasztott ideális metszési móddal (rövidcsapos, hosszúcsapos, szálvesszős...) és ezenfelül a tőkén meghagyott rügyek számával előre betervezhető a várható termés (a várható fürtök száma). Általánosnak szabálynak vehető, hogy egy rügy egy fürtöt hoz. Logikusnak tűnik, hogy amennyiben kevesebb fürtben koncentrálódik a tőke által a talajból felszívott tápanyag, úgy a gyümölcs minősége várhatóan sokkal jobb lesz mintha ez sokkal több fürt között oszlana meg. Nagyüzemben nem ritka a tőkénkénti 4-5 kilogramm terhelés sem, ami kb. 30-40 fürtöt jelent tőkénként, míg Tokajon láttam tőkénkénti egy fürtös terhelést is. Így már kicsit jobban érthető a borok közötti néha óriási árkülönbség is.
A metszést kiegészítő művelet az úgynevezett zöldmunka, melynek már a nevében is benne van, hogy a tőke zöld részeire irányul, ezért a tenyészidőben kerül elvégzésre. Zöldmunkát a metszés finomhangolásának is tekinthetjük, hiszen a metszésben meghatározott célokat próbáljuk itt is követni. Minnél nagyobb a tőkeszám (azaz kicsi a tenyészterület), annál kissebb a tőkeforma és annál erősebben kell a hajtásnövekedést korlátozni. Ilyen esetben a legfontosabb, az egész tenyészidőszak alatt követendő munkák a következőek. Hajtásválogatás, azaz a hajtások számának meghatározása, melyet rövid, fiatal korban (arasznyi) érdemes elvégezni. Hajtások elrendezése a támaszon az ehhez kapcsolódó kötözéssel (főleg 1-2 éves korban). Lombfal kialakítása. Csonkázás azaz a túlnőtt hajtások visszavágása. Hónaljhajtások kezelése, azaz a nem tervezett hajtások eltávolítása. Levelezés, ami nem más mint a fürtök körüli levelek zsendüléskori eltávolitása, hogy szellőssebbé tegyük a fürt körüli zónát és segítsük a fürt napfényhez jutását. Végezetül a zöldszüret, az erésben levő fürtök kiválogatása, ahol a gyengébb, kevésbe fejlődő fürtöket idő elött eltávolítjuk a tőkéről.
Továbbá, meghatározza a leendő nedű minőségét a szüret pontosan kiválasztott időpontja, mely esetében figyelembe kell venni az adott éghajlati szélsőségeket, a megfelelő érettségi állapotot.
Az igényes műveléstechnika szigorú és intenzív munkát követel a szőlésztől, de a természettel harmóniában fejlődő, kiegyensúlyozott szőlő az alapfeltétele a kimagasló minőségnek.

Ha gondolod értékeld a bejegyzést

Olvasd tovább...

csütörtök, december 07, 2006

Pajzos-Megyer Hárslevelű félédes 2002


Pincészet: Pajzos-Megyer, Tokaj
A bor adatai: Ára: 750 kb Ft , Alc: 12,5 % Vol.,;
A bor beszerezhetősége: Internet: In Vino Veritas, Decanter,Egyéb: ?

A bor pontozása:
abszolút = 3,5 pont ; ár/érték = 2
Borász a borról: ". ";
Mások a borról: "Mézes, köszmétés, ribizkés illat és íz. Üde, ropogós savak, karcsú test. Fiatalosságát fokozza érezhető szén−) dioxid−tartalma is. Könnyed, tiszta bor. Forrás: Borbarát. "
A bor szubjektív értékelése: Ember minden trükkre képes mikulásra. Asszony lelépett a gyerkőcökkel céges mikibához. Én meg mint akinek más dolga van, itthon maradtam. A történethez hozzátartozik, hogy mivel a nagyobbik most kezdte a sulit, a kicsi meg simán 9-ig durmol, így inkább 5.-re hoztuk előre a cipőtöltögetést. Én meg filóztam, hogy fogják elhinni a lányok, hogy apu keze nem volt a dologban ha már itthon volt (a nagyobbik is még full elhiszi a mikibácsit). Zseniálisan azt találtam ki, hogy miután mindent elrendeztem levonulok a borospincébe dógozni, oszt amikor visszajönnek én velük csodálkozok rá a mikulás csodálatos működésére. Ha meg már ott voltam, kerestem egy csokimikuláshoz illő bort. Így tekertem ki a nyakát eme Hárslevelűnek.
Már úgyis ideje volt, gondoltam hiszen jó 4 év egy (ja jól tudom) reduktívan készített bornál hosszú idő. De kezdjük a pincénél. Azt hiszem kevesen tudják, hogy a pinészet egy tokaji "óriás", a Kereskedőház után méretben a második (évi hatszázezer palack). Ezért lepett meg igazából, hogy gyakorlatilag nincs honlapjuk. Van egy kóstoltató pincéjük a Rákóczi pince, ahonnan vezet egy link a központhoz, ami nem létezik. A pincészetet szerintem jóval kevesebben ismerik, mint azt mérete és borai ár/érték kapcsolata predesztinálná.
A hárslevelű maga igazi mikulás ajándék volt. Még teljesen üde, bár már aranysárgába hajló, de kristálytiszta szinekkel, barack, méz intenzív illatokkal. Hárslevelű behízelgő illatai nagyon jól állnak egy édes bornak. Pohárban is teljesen rendben van, semmi szétesés, még mindig friss savak, melyek szépen balanszírozzák az egyébként elég magas cukortartalmat. A végén pici kesernye kiséri a bort, ami picit ront az összérzeten, mert nekem nem illett oda. Ár-értékben verhetetlen.
Nagyon ízlett ott a pince mélyén. Még jó hogy megjött a család, mert majdnem megittam az egész palackkal. Lett volna nagy virgács belőle.
Pontozási útmutató ITT. Az eddig kóstolt borok listáját a Témajegyzék, Kóstolt borok téma sor kattintásával tudod előhívni.

Olvasd tovább...

Olvasd el a legfrissebbeket!