Borivás ars poetica

Így az év vége felé az ember elgondolkozik dolgokon. Például, hogy az idei évben elfogyasztott borok száma megfelel-e a borfogyasztás iránt intenzíven érdeklődő személy elvárható mennyiségi szintjével, vagy esetleg már túllépte-e azt? A káracsonyi ajándékként kapott albumban egy nagyon kedves idézetben találtam fogódzkodót, mely ugyan pezsgőfogyasztás szempontjából merült fel, de könnyen átültethető a borisszák világába is.

"Akkor iszom, ha boldog vagyok, de akkor is, ha szomorú vagyok. Néha akkor iszom, ha egyedül vagyok, de társaságban mindenképpen. Ha nincs étvágyam, szivesen fogyasztok el egy-egy pohárkával, de ha van étvágyam, semmiképpen sem maradhat el. Különben nem nyúlok hozzá - kivéve ha szomjas vagyok."

Megnyugodtam.