Pincészet: Lisicza Borház, Pécs
A bor adatai: Száraz vörös ; Ára: kb 1.800 Ft ; Alc: 12,5% Vol.;
A bor beszerezhetősége: Internet: Decanter; Egyéb: CBA, borszaküzletek
A bor pontozása:
abszolút = 4 pont ; ár/érték = 1,3
Borász a borról: "na";
Mások a borról: "na "
A bor szubjektív értékelése: Egy különleges bor egy különleges borvidékről. Különleges borvidék mert általában tudatunk borvidék szempontjából a déli országrészben leáll Villánynál, és különleges azért is mert szakértők szerint Mecsekalja adottságai szempontjából még tán túl is szárnyalja nagy hírű északi szomszédját. Ennek tudatában elég elszomorító, hogy bár a borvidék uszkve 6000 hektárjának 90%-a I. osztályú termőhely, de ennek csak 10%-át művelik.
A bor meg azért különleges mert bevallottan 2 évjáratból (2004-2005), és 4 fajtából (Cabernet Sauvignon-Cabernet Franc-Portugieser-Kékfrankos) házasította a borász. Akiről még nem sokat tud a borissza társadalom. Annyit ugyan sikerült megtudni, hogy már régóta szőlészkedik a család, de a közelmúltig a termést igazából beszállítottak nagyobb pincészeteknek. 14 hektárjukon termett saját borukkal csak egy-két éve léptek piacra. Rögtön több szép értékelést kaptak főleg a fehérek, úgymint Sauvignon Blanc, Cserszegi és Cirfandli meg a többiek. Szőlőben az 1 tőke=1 palack, a pincében pedig az irányított koracélos tartály a tehnika, tehát boraik inkább frisseséggel, gyümölcsösséggel kényeztetik a fogyasztókat.
Most mégis egy vörössel kezdjük legdélibb borvidékünkkel az ismerkedést, melyet a régió bástyájának (Pécs) német nevét lefordítván neveztek el Öt totonynak. Ha minden igaz, ez már fában, azaz hordóban is érlelődött (gondolom ezért is kb 500Ft-val drágább fehér testvéreinél). Érdekes dombornyomású, elegánsnak hatni akaró, nekem mégis inkább infantilis designú cimke nem unalmas. Nehéz súlyos burgundis palack vastag szájjal pedig komoly anyagot selytet.
Pedig kitöltés után nagyon világos, szinte cseresznye piros szinekkel nyit a bor, mely virgoncan ugrálja körbe a poharat. Illata gyümölcsöskert piros gyümölcsökkel, meggy és szeder főleg. Van egy kis likőrös árnyalat, pedig az alkohol egyáltalán nem brutál. Tartalmas érzet az ízlelés után is, de nem testes, inkább a fiatalos erőt érezni benne. Szépek a savak, kedves a tannin és nagyon jó inni. Van ez egész bornak egy egyedi ízvilága a sok gyümölcs mellett, ami növeli a szimpátiánkat. A bor nem akar világot megváltani, viszont átverni sem akar. Olyan bor amiről elhiszem, hogy a borász is otthon ezt iszogatja.
Szimpatikus ehhez a borász hitvallása is: "Maradandó élményt nyújtó borokat akarok készíteni, és ha az ide vezető út a már-már drámainak tűnő hozamkorlátozással van kikövezve, rajtam akkor sem fog múlni!" Úgy legyen!
abszolút = 4 pont ; ár/érték = 1,3
Borász a borról: "na";
Mások a borról: "na "
A bor szubjektív értékelése: Egy különleges bor egy különleges borvidékről. Különleges borvidék mert általában tudatunk borvidék szempontjából a déli országrészben leáll Villánynál, és különleges azért is mert szakértők szerint Mecsekalja adottságai szempontjából még tán túl is szárnyalja nagy hírű északi szomszédját. Ennek tudatában elég elszomorító, hogy bár a borvidék uszkve 6000 hektárjának 90%-a I. osztályú termőhely, de ennek csak 10%-át művelik.
A bor meg azért különleges mert bevallottan 2 évjáratból (2004-2005), és 4 fajtából (Cabernet Sauvignon-Cabernet Franc-Portugieser-Kékfrankos) házasította a borász. Akiről még nem sokat tud a borissza társadalom. Annyit ugyan sikerült megtudni, hogy már régóta szőlészkedik a család, de a közelmúltig a termést igazából beszállítottak nagyobb pincészeteknek. 14 hektárjukon termett saját borukkal csak egy-két éve léptek piacra. Rögtön több szép értékelést kaptak főleg a fehérek, úgymint Sauvignon Blanc, Cserszegi és Cirfandli meg a többiek. Szőlőben az 1 tőke=1 palack, a pincében pedig az irányított koracélos tartály a tehnika, tehát boraik inkább frisseséggel, gyümölcsösséggel kényeztetik a fogyasztókat.
Most mégis egy vörössel kezdjük legdélibb borvidékünkkel az ismerkedést, melyet a régió bástyájának (Pécs) német nevét lefordítván neveztek el Öt totonynak. Ha minden igaz, ez már fában, azaz hordóban is érlelődött (gondolom ezért is kb 500Ft-val drágább fehér testvéreinél). Érdekes dombornyomású, elegánsnak hatni akaró, nekem mégis inkább infantilis designú cimke nem unalmas. Nehéz súlyos burgundis palack vastag szájjal pedig komoly anyagot selytet.
Pedig kitöltés után nagyon világos, szinte cseresznye piros szinekkel nyit a bor, mely virgoncan ugrálja körbe a poharat. Illata gyümölcsöskert piros gyümölcsökkel, meggy és szeder főleg. Van egy kis likőrös árnyalat, pedig az alkohol egyáltalán nem brutál. Tartalmas érzet az ízlelés után is, de nem testes, inkább a fiatalos erőt érezni benne. Szépek a savak, kedves a tannin és nagyon jó inni. Van ez egész bornak egy egyedi ízvilága a sok gyümölcs mellett, ami növeli a szimpátiánkat. A bor nem akar világot megváltani, viszont átverni sem akar. Olyan bor amiről elhiszem, hogy a borász is otthon ezt iszogatja.
Szimpatikus ehhez a borász hitvallása is: "Maradandó élményt nyújtó borokat akarok készíteni, és ha az ide vezető út a már-már drámainak tűnő hozamkorlátozással van kikövezve, rajtam akkor sem fog múlni!" Úgy legyen!
Pontozási útmutató ITT. Az eddig kóstolt borok listáját a Témajegyzék, Kóstolt borok téma sor kattintásával tudod előhívni.
0 Comments:
Post a Comment