Pincészet: Szeremley Huba, Badacsony
A bor adatai: Ára: kb 3.500 Ft • 0,75l • száraz fehér • Alc: % Vol.,;
A bor beszerezhetősége: Internet: Decanter, Esszencia, Bortársaság, Egyéb:
A bor pontozása:
abszolút = 7 pont ; ár/érték = 1
Borász a borról: "Nemességét mutatják csillogó fényű savai és szelídsége ellenére páratlanul hosszú utóíze. Mint egy végtelenbe csendülő pianissimo. A bazalt tüze tisztán és frissen lobog ebben a borban. Páratlan savaik és mineralitásuk révén még a 20, 30, sőt 40 évesnél idősebb Kéknyelűk is üdén őrzik szüreti fényeiket. Illetlenség volna gyümölcsökhöz hasonlítani, érjük be ennyivel: bazaltvirág. ";
Mások a borról: ". "
A bor szubjektív értékelése: A néha már kiismerhetetlenül szélesnek tűnő borválasztékkal rendelkező Szeremley birtok egyik igen különleges példányát kóstoltam nemrég. A birtok (illetve vszleg a tulajdonosa) nagyon szeret kisérletezni régi magyar fajtákkal. Kínálatához tartoznak olyan fajták a Kéknyelű mellett mint a Budai Zöld (ami egyébként nem él meg a Kéknyelű nélkül, illetve fordítva mert a Zöld porozza a Kéket:). Olyasmit is hallottam, hogy egyszer még Otelló is került kisérletképpen kis tételben palackozásra. Ilyenekre csettint a kuriózumokra áhítozó boriszza.
Egyszer én is legyőztem magamban a magas ár által érzett averziómat és belenyúltam a pincészettől szokatlanul magasan árazott tételbe. Tudom és persze hogy a fajta maga a nyűg, a megtermékenyítéstől kezdve a művelésig (de akkor is).
Meg mondom őszintén nem is tudom kóstoltam e valaha Kéknyelűt korábban. Beszélik, soká tartható magvas beltartalma és szép savai miatt. Nézzük meg hát hogy viselkedik négyéves korában.
Színe már ázott szalmasárga, de forgatva elővillannak zöldes reflexiók. Szép egybe anyagnak tűnik. Lomhán, méltóságteljesen járja útját a pohárban, fogatás után hamar megtalálja nyugvó pontját az edényben.
Palackbukés elsőre, érdemes szellőztetni. Illat később teljesen kitisztul, de nem lesz az a nagyon intenzív. Nekem a tokajis visszafogott minerális száraz furmint illatokhoz hasonlít tán leginkább elsőre. Diszkrét és elegáns. Kevés gyümölcs. Inkább virágillatok. Enyhén mézes háttér és érett alma.
Ízben nagyon "magas" a bor. Savak szépek, erősek de nem ütnek, húznak. Mint a jó komfort érzet, nem veszed észre hogy ott van, de jól érzed magad. Erősen érett anyag. Semmi fanyar melékíz. Van benne valami bulyaság, megfoghatatlan fülledt érzés, érzéki mondhatnám. Továbbra is a fémes, bazaltos hangulat ami vezeti az ízeket. Elegáns a végtelenségig. Csak picit érezni rajta a kort, de azért érezni. Nem tudom milyen lehetne egy-két év múlva (vszleg nem is fogom megtudni:).
Szép dolog hát ilyen régi fajtákkal foglalkozni. Hálásak tudnak lenni. Valami olyannal ajándékoznak meg amire az átlag nem képes. Egy tényleg egyedülálló élménnyel.
abszolút = 7 pont ; ár/érték = 1
Borász a borról: "Nemességét mutatják csillogó fényű savai és szelídsége ellenére páratlanul hosszú utóíze. Mint egy végtelenbe csendülő pianissimo. A bazalt tüze tisztán és frissen lobog ebben a borban. Páratlan savaik és mineralitásuk révén még a 20, 30, sőt 40 évesnél idősebb Kéknyelűk is üdén őrzik szüreti fényeiket. Illetlenség volna gyümölcsökhöz hasonlítani, érjük be ennyivel: bazaltvirág. ";
Mások a borról: ". "
A bor szubjektív értékelése: A néha már kiismerhetetlenül szélesnek tűnő borválasztékkal rendelkező Szeremley birtok egyik igen különleges példányát kóstoltam nemrég. A birtok (illetve vszleg a tulajdonosa) nagyon szeret kisérletezni régi magyar fajtákkal. Kínálatához tartoznak olyan fajták a Kéknyelű mellett mint a Budai Zöld (ami egyébként nem él meg a Kéknyelű nélkül, illetve fordítva mert a Zöld porozza a Kéket:). Olyasmit is hallottam, hogy egyszer még Otelló is került kisérletképpen kis tételben palackozásra. Ilyenekre csettint a kuriózumokra áhítozó boriszza.
Egyszer én is legyőztem magamban a magas ár által érzett averziómat és belenyúltam a pincészettől szokatlanul magasan árazott tételbe. Tudom és persze hogy a fajta maga a nyűg, a megtermékenyítéstől kezdve a művelésig (de akkor is).
Meg mondom őszintén nem is tudom kóstoltam e valaha Kéknyelűt korábban. Beszélik, soká tartható magvas beltartalma és szép savai miatt. Nézzük meg hát hogy viselkedik négyéves korában.
Színe már ázott szalmasárga, de forgatva elővillannak zöldes reflexiók. Szép egybe anyagnak tűnik. Lomhán, méltóságteljesen járja útját a pohárban, fogatás után hamar megtalálja nyugvó pontját az edényben.
Palackbukés elsőre, érdemes szellőztetni. Illat később teljesen kitisztul, de nem lesz az a nagyon intenzív. Nekem a tokajis visszafogott minerális száraz furmint illatokhoz hasonlít tán leginkább elsőre. Diszkrét és elegáns. Kevés gyümölcs. Inkább virágillatok. Enyhén mézes háttér és érett alma.
Ízben nagyon "magas" a bor. Savak szépek, erősek de nem ütnek, húznak. Mint a jó komfort érzet, nem veszed észre hogy ott van, de jól érzed magad. Erősen érett anyag. Semmi fanyar melékíz. Van benne valami bulyaság, megfoghatatlan fülledt érzés, érzéki mondhatnám. Továbbra is a fémes, bazaltos hangulat ami vezeti az ízeket. Elegáns a végtelenségig. Csak picit érezni rajta a kort, de azért érezni. Nem tudom milyen lehetne egy-két év múlva (vszleg nem is fogom megtudni:).
Szép dolog hát ilyen régi fajtákkal foglalkozni. Hálásak tudnak lenni. Valami olyannal ajándékoznak meg amire az átlag nem képes. Egy tényleg egyedülálló élménnyel.
Pontozási útmutató ITT. Az eddig kóstolt borok listáját a Témajegyzék, Kóstolt borok téma sor kattintásával tudod előhívni.
3 Comments:
A Kéknyelű nővirágú, neki kell a "beporzás", ezért szokták vegyesen telepíteni. A Budai Zöld fajtának (gyakorlatilag) nincs szüksége másik fajtára a termékenyüléshez.
Valopapa - ez így pontos. Köszi
Amit valopapa írt azt énis egyből akartam okosítani.még tán annyit tennék hozzá amit leírtál hogy Bakatorja is van az öreg mágusnak, méghozzá több színben is(kék, piros, tüdőszinű), fehér borban külön készítve, vörösben pedig az óvörös küvében van, többek között pinotval házasítva. Kóstltam a vöröset korrekt, sokat várnak tőle a pincénél, bár assszem csak 15% benne a bakator, én nem igazán tudtam felfedezni a bort.A fehér pedig elépesztő volt. Absolut nem hasonlit a ma termelésben levő szőlőfajtákra, nekem kicsit labruszkásnak ízűnek tűnt,de mégse. szóval igen érdekes volt, de inkább csak mint különlegesség.Ettől ők sem várnak többet.
Post a Comment