Újabb bizonyíték, hogy nem kell felfedezni a spanyolviaszt, illetve hogy amit az öreg mond az úgy van jól (Andersen után szabadon)!
Almádiban a bolhapiacon jutottam hozzá többek között eme kis füzetecskéhez is. Átolvasása után kiderült, hogy az "olvasd el, őrizd meg és gyűjtsd" sorozat része, melyet a Magyar Királyi Földművelésügyi Minisztérium adott ki az 1944-es évben.
Én manapság a lányom rohamainak próbálok vitézül ellenállni hasonló direkt mailben érkező mindenféle sorozatok megrendelése ügyében, és lám-lám a háború kellős közepén eme nagybecsű királyi intézmény már ilyen modern eszköztárral rendelkezett.
Az olcsó marketing feeling ellenére a füzet igen frappánsan foglalja össze, hogy merre az arra a takarékos szőlőművelés terén. A hangsúly kifejezetten a takarékos jelzőn van, hiszen a háborúban sokmindent nélkülözött a jónép, de a jó borban azért nem ismertek már akkor sem sok kompromisszumot.
A szép az egészben az, hogy a leírt takarékos szőlőművelés akár az igényes szőlőművelés szinonímája is lehetne, mint azt a rövid kis idézet a füzetből illusztrálja:
"A szőlő tápanyagellátása, trágyázása terén - a háborús beszerzési nehézségek folytán - kénytelenek vagyunk takarékoskodni...Ebből a szempontból fontos az is, hogy ha kellő táplálóanyag-utánpótlásról nem is gondoskodhatunk, legalább a tőke erejével takarékoskodjunk, vagyis azt felesleges részek (hajtások) nevelésével ne terheljük meg. Tehát végezzük a metszést okszerűen. A zöldválogatást, vagyis a felesleges (meddő, rossz helyen nőtt) hajtások eltávolítását, a termőhajtásoknak a legfelsőbb fürt felett 4-5 levéllel bekurtítását, a hónaljhajtások eltávolítását és a csonkázást hajtsuk végre pontosan és idejében. Így sok táplálóanyagot takaríthatunk meg, vagyis a szőlőnek kevesebb trágyázásra lesz szüksége, s ezen kívül egyúttal azt is elérjük, hogy tőkénk lombozata ritkább, szellősebb, azt a levegő és a napfény jobban éri, tehát az egészségesebb lesz, kevesebbet szenved a gombabetegségektől és azoktól könnyebben, kevesebb munkával és anyaggal is eredményesebben lesz megvédhető."
Én zseniálisnak találom, hogy annó ilyen szép logikusan levezették, hogy ami takarékos az nem feltétlenül kell, hogy a minőség rovására menjen, sőt. Szerintem a lényeget ma sem lehetne légnyegretörőbben összefoglalni.
Ha valakit érdekel az egész cikk annak szivesen elküldöm a beszkennelt oldalakat.
Almádiban a bolhapiacon jutottam hozzá többek között eme kis füzetecskéhez is. Átolvasása után kiderült, hogy az "olvasd el, őrizd meg és gyűjtsd" sorozat része, melyet a Magyar Királyi Földművelésügyi Minisztérium adott ki az 1944-es évben.
Én manapság a lányom rohamainak próbálok vitézül ellenállni hasonló direkt mailben érkező mindenféle sorozatok megrendelése ügyében, és lám-lám a háború kellős közepén eme nagybecsű királyi intézmény már ilyen modern eszköztárral rendelkezett.
Az olcsó marketing feeling ellenére a füzet igen frappánsan foglalja össze, hogy merre az arra a takarékos szőlőművelés terén. A hangsúly kifejezetten a takarékos jelzőn van, hiszen a háborúban sokmindent nélkülözött a jónép, de a jó borban azért nem ismertek már akkor sem sok kompromisszumot.A szép az egészben az, hogy a leírt takarékos szőlőművelés akár az igényes szőlőművelés szinonímája is lehetne, mint azt a rövid kis idézet a füzetből illusztrálja:
"A szőlő tápanyagellátása, trágyázása terén - a háborús beszerzési nehézségek folytán - kénytelenek vagyunk takarékoskodni...Ebből a szempontból fontos az is, hogy ha kellő táplálóanyag-utánpótlásról nem is gondoskodhatunk, legalább a tőke erejével takarékoskodjunk, vagyis azt felesleges részek (hajtások) nevelésével ne terheljük meg. Tehát végezzük a metszést okszerűen. A zöldválogatást, vagyis a felesleges (meddő, rossz helyen nőtt) hajtások eltávolítását, a termőhajtásoknak a legfelsőbb fürt felett 4-5 levéllel bekurtítását, a hónaljhajtások eltávolítását és a csonkázást hajtsuk végre pontosan és idejében. Így sok táplálóanyagot takaríthatunk meg, vagyis a szőlőnek kevesebb trágyázásra lesz szüksége, s ezen kívül egyúttal azt is elérjük, hogy tőkénk lombozata ritkább, szellősebb, azt a levegő és a napfény jobban éri, tehát az egészségesebb lesz, kevesebbet szenved a gombabetegségektől és azoktól könnyebben, kevesebb munkával és anyaggal is eredményesebben lesz megvédhető."
Én zseniálisnak találom, hogy annó ilyen szép logikusan levezették, hogy ami takarékos az nem feltétlenül kell, hogy a minőség rovására menjen, sőt. Szerintem a lényeget ma sem lehetne légnyegretörőbben összefoglalni.
Ha valakit érdekel az egész cikk annak szivesen elküldöm a beszkennelt oldalakat.
2 Comments:
Üdvözlöm!
Olvastam a takarékos szôlômûvelés anno 44 idézetet és nagyon megtetszett.Szeretném megkapni az egész leírást ha lehetséges.Elôre is köszönöm.
Tisztelettel: Faragó-Kovács istván
Kedves István - megpróbálom beszkennelni és feltölteni valahova vagy emailen elküldöm (küld el az emailcímed az emailcímemre).Spicc
Post a Comment