Szőlőművelés ahogy nem szabad...

Állandóan filozofálgatok itt magamban szerintem milyen is a jó szőlőművelés, hány szemre metszünk, milyen művelésmód, mennyi fürt a végén stb...Biztos nem egyszerű mindent követni ha nem maga csinálja az ember. Ezért hegyre menet csináltam két képet arról mit jelent ha elhanyagoljuk, illetve ha nem jól műveljük a szőlőt.

Egy kép arról mikor elhanyagoljuk:

Ehhez nem nagyon van mit hozzáfűzni, gazda vszleg azt sem tudja hogy van szőlője...A kép remek bizonyítéka annak, hogy ha a szőlőt hagyják akkor nő, burjánzik az őserő amerre tud.

Egy kép meg arról, amikor metszünk de minek:

Messziről még úgy is nézhet ki mint egy szép öreg szőlőtőke. Ami igaz is, csak ugye jó lenne ha már művelem akkor szőlő is teremne rajta. Itt a gazda gyakorlatilag a metszéssel csak terelgeti a tőkét, az meg nő amerre akar. Több karon, több éves vesszőkön, több mint hatvan rügyön (én max tizet hagyok meg) csak nehezen beérő, alacsony cukortartalmú, savas vékony borok születhetnek. Csoda hogy bírja a tőke még szusszal.

Szóval vissza a blog eredeti témájához. Hogyan is kell (lehet) igazából művelni a szőlőt...