Ma csak úgy felmentem a pincébe. Lányokat ágyba, asszonynak puszi és indul a férfi (macsó:) program.
Pedig csak arról szól hogy fel kell mérni az állapotokat néha. Öt napja nem voltam fenn. Nehéz elfogadni, hogy nélkülem is tudja a szőlőlé hova kell fejlődni, de hát a látszat kedvéért néha rá kell vetni vigyázó szemünket.
Egyébként meg imádok sötétben felmenni a szőlőhegyre. A szőlőhegy magányossága hatványozott ilyenkor. Csend, sötét, szél. Felérkezek, leállítom az autót és körbenézek a völgyön. Csak öt perc kell. Helyrebillennek a dolgok.
Tovább persze nem bírom, mert ilyen hosszú időperiódus után illetve ezen felül meg ilyen közel a borospincéhez (és feltöltve a leírt romantikával) nagyon hamar rám tör a szomjúság érzése (nem beszélve arról hogy szombat van). Gyarló az ember.
Lelépve a 17 lépcsőt meg komolyan mindig olyan érzésem van mintha szentélybe lépnék. Egy helyre, ahol minden egy célt szolgál. Itt alapesetben a szőlőlé borrá történő átváltozását. Más szentélyben más lehet a szereposztás, de én ebben hiszek.
Sürgősen utána is néztem a dolgoknak:
A vegyes bor (előszüret) teljesen letisztult szép friss, de kicsit ugyan jellegtelen bor jegyeit viseli. Tökéletes asztali bor mondanám. Még hagyom november végéig a hordóban, utána feláldozzuk a fogyasztás oltárán.
Rizling még így belépve a negyedik hétbe is nagyon murcis. Mozog még, pötyög rendesen, pedig átesett egy nagyon gyors fázison is. Valószínűleg a relatív magas cukor miatt tart tovább. Adok még neki egy hetet (kóstolva nagyon rendben egyébként), utána kezdek csak kétségbe esni:)
A kis piros meg pimaszul finom. A tölgy kishordó ugyan erősen ráül az illatra, de az ízében gyönyörű a gyümölcs. Adok neki két hetet, de utána szerintem át kell fejtenem üvegballonba, mert annyira erős a tölgy, hogy elvinné az egész bort.
Úgy elszöszmötöltem, kóstolgattam ott fenn, hogy úgy uszkve egy óra alatt már nótáztam volna, ha lett volna valaki társ mellettem. Gyorsan diffundál át a feeling a hordóból a fogyasztóba. Vigyázni kell no, a pince az veszélyeztetett terület. Nem sok minden van lenn, de az sokáig lenn akar tartani az biztos.
Pedig csak arról szól hogy fel kell mérni az állapotokat néha. Öt napja nem voltam fenn. Nehéz elfogadni, hogy nélkülem is tudja a szőlőlé hova kell fejlődni, de hát a látszat kedvéért néha rá kell vetni vigyázó szemünket.
Egyébként meg imádok sötétben felmenni a szőlőhegyre. A szőlőhegy magányossága hatványozott ilyenkor. Csend, sötét, szél. Felérkezek, leállítom az autót és körbenézek a völgyön. Csak öt perc kell. Helyrebillennek a dolgok.
Tovább persze nem bírom, mert ilyen hosszú időperiódus után illetve ezen felül meg ilyen közel a borospincéhez (és feltöltve a leírt romantikával) nagyon hamar rám tör a szomjúság érzése (nem beszélve arról hogy szombat van). Gyarló az ember.
Lelépve a 17 lépcsőt meg komolyan mindig olyan érzésem van mintha szentélybe lépnék. Egy helyre, ahol minden egy célt szolgál. Itt alapesetben a szőlőlé borrá történő átváltozását. Más szentélyben más lehet a szereposztás, de én ebben hiszek.
Sürgősen utána is néztem a dolgoknak:
A vegyes bor (előszüret) teljesen letisztult szép friss, de kicsit ugyan jellegtelen bor jegyeit viseli. Tökéletes asztali bor mondanám. Még hagyom november végéig a hordóban, utána feláldozzuk a fogyasztás oltárán.
Rizling még így belépve a negyedik hétbe is nagyon murcis. Mozog még, pötyög rendesen, pedig átesett egy nagyon gyors fázison is. Valószínűleg a relatív magas cukor miatt tart tovább. Adok még neki egy hetet (kóstolva nagyon rendben egyébként), utána kezdek csak kétségbe esni:)
A kis piros meg pimaszul finom. A tölgy kishordó ugyan erősen ráül az illatra, de az ízében gyönyörű a gyümölcs. Adok neki két hetet, de utána szerintem át kell fejtenem üvegballonba, mert annyira erős a tölgy, hogy elvinné az egész bort.
Úgy elszöszmötöltem, kóstolgattam ott fenn, hogy úgy uszkve egy óra alatt már nótáztam volna, ha lett volna valaki társ mellettem. Gyorsan diffundál át a feeling a hordóból a fogyasztóba. Vigyázni kell no, a pince az veszélyeztetett terület. Nem sok minden van lenn, de az sokáig lenn akar tartani az biztos.
7 Comments:
remek hangulatú kis írás...
Szevasz Spicc !
Most találtam rá a honlapodra ,mivel én is szeretnék egy hasonló pincét építeni mint a Tiéd.Egyébként gratulálok hozzá nagyon szép és eredeti.
Az lenne a kérdésem,hogy mennyi tégla kellet a megépítéséhez?
jegesmedve - kb 6-7 ezer darab nagyméretű bontott tégla kellett egy ekkora pincéhez. Amennyiben a 17 lépcső is téglából készül (nálam fából) akkor hozzáadhatsz még egy ezer darabot.
Kb.én is annyira saccoltam.További kérdéseim:-az alaptól hanyadik sortól kezdődik a boltív hajtása ,a képeken nem tudtam pontosan megszámolni?,Olvasgattam a további cikkeidet is ,én is borász vagyok szabadidőmben csak én veszem a szőlőt megtermelni nics időm.Tavalyelőtt építettem egy kis pincét .Ez egy meglévő épületben az alap mellett leásva sikerült megcsinálni,szerencsénk volt ugyanis kemény agyag volt a talaj és nem laza szerkezet.Akkor nem írnám ezeket a sorokat:-))Elég érdekes műszaki megoldás volt,nem kevés rizikóval, ezért két fogásból ástuk,zsaluztuk ,betonoztuk ki.
Mindezt kézzel ,talicskával kihordva a földet, behordva a betont.
Persze az igazi egy boltíves,téglából épült "ojjektum" lenne:-))
Továbbá elég-e mélység a tapasztalatod szerint,szóval állandó a hőmérséklet?Hogy oldod meg a mustgáz eltávolítását?/nálam egy régi, fordítva beüzemelt porszívó oldja ezt meg, a zajos erjedéskor/
Az új hordókat mennyiért vetted?Nálunk van egy jó kádármester.Tavaly csináltattam vele egy új tölgyfahordót 238 literes, 26 e.volt.Kicsit drágálottam,de megérte.Használt újszerű,gondosan kezelt 200 literest már 2 ezerért is vettem.De az új az tényleg új:-)
Idén csináltattam egy 173 literes saválló nemesacél tartályt is rámenvén a reduktív vonalra.
A présem ugyanolyan hullóékes mint a Tiéd.Elektromos zúzó-bogyozót tavaly sikerült vennem,használt,jó állapotú 20-ért.Azelőtt kézzel bogyóztuk a kékfrankost mindig berúgtunk a nap végére...
Na és a lényeg,iszod-e a bort?Naponta minimum egy liter kell meginni,a boroskönyvek szerint is:-))
jegesmedve- sorban:
- olyan gödröt ásattam ki géppel aminek a fala mellé rögtön 5 cm-re épült a pince fala. Az 5 centibe is már töltöttek kötőanyagot, de ahogy a pinceíve indult úgy kezdték el bekötni a betongallérokat. Igazából nem tudom neked megmondani ez pontosan hány centinél volt.
- Sajnos a pince most még elég érzékeny az időjárásra mivel nincs elötte ház. Most 10 fok van lenn, ami alacsonynak tűnik. Leht hogy ideiglenesen kicsit leszigetelem belülről a pinceajtót.
- Mustgáz még nem volt gond mert kevés bor volt lenn. A két szellőző lenn még kihúzta.
- A hordók amiket vettem nem újak, hanem kétéves felújított francia barrique hordók. Így kerültek 27 Eft-ba.Új magyar 230 literes 26 Eft-ért az nagyon jó vétel!
- A bort meg fogyasztom ugye mint jó magyar- és borszerető, ez tán lejön a blogról is. napi 1 liter tán túlzás, 3-5 dl azért lecsurog.
Szia Spicc!
Bocs,de csak most néztem meg mit varázsoltál az anyagból. Jó szórakozást hozzá, de ne feledkezz meg azért a női szakosztályról se!
Én megfeledkezni a női szakosztályról? Egy kétlányos apuka:)?
Post a Comment