Sorry, de technikai okok miatt e Kezdőszőlész fejléc eltünt a képernyőről. Igyekszem visszavarázsolni minnél hamarabb az őt megillető helyére.
kedd, július 31, 2007
vasárnap, július 29, 2007
Dalmácia és a bor I.
Észrevette e valaki horvátországi nyaralása során, hogy déli szomszédaink mennyire nacionalisták a gasztronómiájuk területén? Szinte csak helyi ételek vannak az éttermekben (kivéve pizza, de ezt a földrajzi közelség miatti honosítás miatt elnézzük), csak ritkán és csak nagyvárosokban külföldi ételkülönlegességeket kínáló éttermek (meki is jóval ritkább a magyar viszonyokhoz képest, ami sokat elárul a helyi kultúráról és a milyenkről is).
De ez a helyzet az italok terén is. Még véletlenül sem láttam olyan sörözőt, mely elött nem a két legnagyobb horvát sörmárka egyikének a logója virított volna. Lehetett persze más külföldi márkát is venni, mert ugye szabad piac, de a horvátok ezzel a lehetőséggel a tapasztalataim szerint csak ritkán élnek.
Borban pedig meg egyszerűen extrém soviniszták déli barátaink. Nemhogy más országból való bort is ritkán fogyasztanak (ebben azért hasonlítunk), de nagyon meg sem próbálnak más mint régi ősi dalmát-isztriai szőlőfajtákból bort készíteni. Cabernet, Pinot Noir, Chardonnay? Minek amikor itt van nekik a Plavac Mali,Babic vagy a Malvazija. És ez szerintem tök rendben van így.
De ugye a fennti bevezető után ezen nincs mit csodálkozni. Nekik egyszerűen eszükbe sem jutott szerintem, hogy kisérletezzenek. Amikor már az Ük-Üknagyapjuk is ezt itta. Ja hogy ez nem biztos hogy versenyképes nyugaton, hogy ezzel nem biztos hogy be lehet kerülni egy francia Hypermarche polcára? Na és. Majd ide jön hozzánk Európa és mivel nincs itt mit mást vedelni, ezért majd szépen Nálunk isszák meg a Mi borunkat. És az autópályákon elnézegetve a rendszámtáblákat ezen az az úton azért már elég jól állnak.
Próbáltam én is felkészülni az út elött, de azért betankoltam egy karton hazait is, biztos ami biztos. Terveztem egy helyi pince látogatást is, de nem jött össze, mert a környéken (Zadar + 50 km) csak Benkovacot találtam, ahol valamaennyire jellemző a szőlőtermelés nagyobb méretekben, de az ottani borászat nem fogadott látogatókat.
Persze nem kell messze menni, mert a partok mentén, a szigeteken szinte minden második ház hátsó kertjében található egy rendezett kis szőlőterület, amiből általában házi bor is készül, melyet előszeretettel próbálnak meg az arrajáró túristákra rátukmálni.
Ami nagyon meglepett viszont az a szőlőművelésben látott rendkívüli igényesség. Én tán már mondhatom magamról, hogy leesett a fenéktájról a tojáshéj szőlőművelés terén, azaz láttam már egyet mást. És láttam bizony hogy Magyarhonban még a neves borvidékeken is elcsodálkozik az ember, hogy néha mennyire átgondolatlanul művelik a szőlőt a helyi gazdák.
Horvátoknál meg le voltam döbbenve, mert nagyon a szeren vannak még a kis házi művelések is. Általában alacsony kordonon, rövidmetszéssel művelnek, nagyon szép vékony szellős lombfalakkal és napnak szabadon hagyott szőlőkkel. Bizonyítéként néhány kép, melyek két házzal odébb készültek, de készülhettek volna szinte bárhol.
Hát én tök meg lennék elégedve, ha az enyém így nézne ki. Élesszeműeknek figyelmébe ajánlom az utolsó kép alján látható fekete műanyagcsövet. Csöpögtető öntözőrendszer, és bizony elég sok helyen használják is kútvízzel kombinálva.
Érdekes, hogy az így házi művelésben készült borokat a gazdák az út mellé kiülve kínálgatják sajttal, meg olivaolajjal egyetemben. Ott láthatólag valahogy nem túlozzák el ezt az őstermelős értékesítést adminisztratv oldalról. Próbálna Pista bácsi nálunk kiülni a házi borával. Fináncok azonnal megjelennének a potenciális adócsalónál (persze miután egy jóakarója feljelentette...).
Szóval mondom, kicsit más világ ez. De azért a bor az bor itt is. És hogy milyen, azt majd egy következő bejegyzésben. (ja a nyító kép meg egyébként az ágyból készült a teraszon át, csak hogy fájjon a szivem...)
De ez a helyzet az italok terén is. Még véletlenül sem láttam olyan sörözőt, mely elött nem a két legnagyobb horvát sörmárka egyikének a logója virított volna. Lehetett persze más külföldi márkát is venni, mert ugye szabad piac, de a horvátok ezzel a lehetőséggel a tapasztalataim szerint csak ritkán élnek.
Borban pedig meg egyszerűen extrém soviniszták déli barátaink. Nemhogy más országból való bort is ritkán fogyasztanak (ebben azért hasonlítunk), de nagyon meg sem próbálnak más mint régi ősi dalmát-isztriai szőlőfajtákból bort készíteni. Cabernet, Pinot Noir, Chardonnay? Minek amikor itt van nekik a Plavac Mali,Babic vagy a Malvazija. És ez szerintem tök rendben van így.
De ugye a fennti bevezető után ezen nincs mit csodálkozni. Nekik egyszerűen eszükbe sem jutott szerintem, hogy kisérletezzenek. Amikor már az Ük-Üknagyapjuk is ezt itta. Ja hogy ez nem biztos hogy versenyképes nyugaton, hogy ezzel nem biztos hogy be lehet kerülni egy francia Hypermarche polcára? Na és. Majd ide jön hozzánk Európa és mivel nincs itt mit mást vedelni, ezért majd szépen Nálunk isszák meg a Mi borunkat. És az autópályákon elnézegetve a rendszámtáblákat ezen az az úton azért már elég jól állnak.
Próbáltam én is felkészülni az út elött, de azért betankoltam egy karton hazait is, biztos ami biztos. Terveztem egy helyi pince látogatást is, de nem jött össze, mert a környéken (Zadar + 50 km) csak Benkovacot találtam, ahol valamaennyire jellemző a szőlőtermelés nagyobb méretekben, de az ottani borászat nem fogadott látogatókat.
Persze nem kell messze menni, mert a partok mentén, a szigeteken szinte minden második ház hátsó kertjében található egy rendezett kis szőlőterület, amiből általában házi bor is készül, melyet előszeretettel próbálnak meg az arrajáró túristákra rátukmálni.
Ami nagyon meglepett viszont az a szőlőművelésben látott rendkívüli igényesség. Én tán már mondhatom magamról, hogy leesett a fenéktájról a tojáshéj szőlőművelés terén, azaz láttam már egyet mást. És láttam bizony hogy Magyarhonban még a neves borvidékeken is elcsodálkozik az ember, hogy néha mennyire átgondolatlanul művelik a szőlőt a helyi gazdák.
Horvátoknál meg le voltam döbbenve, mert nagyon a szeren vannak még a kis házi művelések is. Általában alacsony kordonon, rövidmetszéssel művelnek, nagyon szép vékony szellős lombfalakkal és napnak szabadon hagyott szőlőkkel. Bizonyítéként néhány kép, melyek két házzal odébb készültek, de készülhettek volna szinte bárhol.
Hát én tök meg lennék elégedve, ha az enyém így nézne ki. Élesszeműeknek figyelmébe ajánlom az utolsó kép alján látható fekete műanyagcsövet. Csöpögtető öntözőrendszer, és bizony elég sok helyen használják is kútvízzel kombinálva.
Érdekes, hogy az így házi művelésben készült borokat a gazdák az út mellé kiülve kínálgatják sajttal, meg olivaolajjal egyetemben. Ott láthatólag valahogy nem túlozzák el ezt az őstermelős értékesítést adminisztratv oldalról. Próbálna Pista bácsi nálunk kiülni a házi borával. Fináncok azonnal megjelennének a potenciális adócsalónál (persze miután egy jóakarója feljelentette...).
Szóval mondom, kicsit más világ ez. De azért a bor az bor itt is. És hogy milyen, azt majd egy következő bejegyzésben. (ja a nyító kép meg egyébként az ágyból készült a teraszon át, csak hogy fájjon a szivem...)
Ha gondolod értékeld a bejegyzést
péntek, július 20, 2007
Törpebirtok pihenő
Tegnap, meg ma reggel még tettem egy utolsó símítást a szőlőn. Múltkori levélritkítás után, most fürtritkítás történt. Mivel először művelem az öreg szőlőt, így nem akartam túl agresszív lenni, ezért hajtásonként két fürtöt hagytam, ha szép erős volt a tőke és egészségesek a fürtök.
Amennyiben azonban a növény gyenge volt, vagy a lisztharmat annyira belerondított a közepébe akkor csak vesszőnként egy (vagy annyi se) maradt.
Most azonban irány a Horvát tengerpart. Egy hét pihenés és erőgyűjtés. Azonban kinéztem a környéken egy-két pincészetet. Ha minden ok lesz, akkor egy utibeszámolóval térek vissza egy hét múlva. Addig is ti főjetek itt mi meg ott:)
Amennyiben azonban a növény gyenge volt, vagy a lisztharmat annyira belerondított a közepébe akkor csak vesszőnként egy (vagy annyi se) maradt.
Most azonban irány a Horvát tengerpart. Egy hét pihenés és erőgyűjtés. Azonban kinéztem a környéken egy-két pincészetet. Ha minden ok lesz, akkor egy utibeszámolóval térek vissza egy hét múlva. Addig is ti főjetek itt mi meg ott:)
szerda, július 18, 2007
Szeremley Rizling 2006
Pincészet: Szeremley Huba, Badacsony
A bor adatai: Ára: kb 1. 300 Ft • fehér száraz • 0,75 l • Alc: % Vol.,;
A bor beszerezhetősége: Internet: In Vino Veritas, Decanter, Bortársaság, Mywine, Egyéb: legtöbb hyper/supermarket
A bor pontozása:
abszolút = 4 pont ; ár/érték = 1,3
abszolút = 4 pont ; ár/érték = 1,3
hétfő, július 16, 2007
Gasztró ahogy nem kéne
Nem szokásom gasztronómiai élményeim (kudarcaim) megosztása ebben a blogban, ezalól eddig azt hiszem csak egyszer tettem kivételt. Mivel kivétel erősíti a szabályt, na meg erős belső kényszert érzek, így most mégis újra teret engedek annak ami kikivánkozik. A legutóbbi alkalommal ellentétben most inkább a gasztronómia sötét oldalán jártam.
- ...a személyzetnek tökéletes resti arckifejezeéssel levezényelmi a vacsorát
- ...csodálkozni ha apperitifként száraz bort rendelnek
- ...a kimért száraz tokaji szamorodni alatt kitöltött valami borzasztót felszolgálni
- ...tokaji ötputtonyos aszút (egyébként kitűnő Disznókő 2000-est) a leggagyibb kistalpas pohárban felszolgálni
- ...bort a pohárban több mint feléig tölteni (csak hogy fogyjon gondolom)
- ...bort a még pohárban levő mennyiségre mindig utántölteni
- ...1000 Ft-os bort 4000-ért kínálni a borlapon
- ...a rendelésnél (és nem elöbb) megtudni, hogy nincs libamáj (főleg hogy külföldi vendégeket az ember előszeretettel tereli eme magyar specialitás felé)
- ...hogy a halétteremben elfogyjon a fogas (szintén a rendelésnél megtudva)
vasárnap, július 15, 2007
Képek és képek...
Sógor megjelent a hétvégén egy újonnan vett Canon fotómasinával. Ha már így esett, akkor le is tesztelte a minőséget a szőlőben is. Csatoltan egy-két (20-30) kép azoknak akik annyira szeretik a szőlőt, hogy még akár perceket is eltöltenének azzal, hogy csak képeket nézegetnének róla. Persze egy üveg borral az érzés még fokozható:). Ízelítőnek egy különösen szépen sikerült darab.
hétfő, július 09, 2007
Vegyi kommandó akcióban
Mint írtam legutóbb eljött a harc ideje. Legmagasabb fokozatú gombariadó van a hegyoldalon. Az ilyen időszak mozgósítja a teljes hegyoldalt. Mint azokban a filmekben, amikor a gonosz vírus el akarja pusztítani a földet. Mindenki egy hajóban evez. A gazdák ilyenkor komolyan elemzik a helyzetet, mindenki bólogat és a maga koktéljára esküszik ( a szomszéd meg tuti halálba kergeti a szőlőjét:).
Később megtámadhatja a hajtásokat és a kacsokat is, majd az egész fürtöt el tudja bénítani és a szőlő volt nincs az idényben. Nálam a kb 650 öreg tőkéből kb 20-30-nál jelentkezett, de még remélem a korai fázisban. Én azonnal kitisztítottam a levelektől a fürtzónát, hogy szellős legyen azaz ne fülledjen be a levelek mögött a gyümölcs, ami ugyebár ez a gomba melegágya. Egyébként is érdemes kibontani a fürtöket, hogy jobban és minden oldalról érje őket a nap. Utána nekiestem egy Topas+Mikál kombinációs permetezőszerrel. Íme egy kép a szépen kibontott sorról:
Meg két közeli is, azért alakulunk és úgy látom jó lesz a termés, ha jó isten és a vegyi kombinátok is velünk maradnak.
Persze az új szőlőt sem hanyagolom el, ahol egyenlőre hálistennek még védve vagyok a betegségektől és szépen, csendben gyűjti az erőt az új telepítés. Egy kép totálban:
És egy kép az egyéves tőkékről, meg egy kép az idei alanyokról:
A tavalyiak még mindig nőnek mint a bolondgomba úgyhogy szinte midegyiket tetejeznem kellett (levágni a hajtás tetejét), mert már bőven két méter feletti magasságot próbáltak elérni, ami már nem művelhető.
Az idei telepítés valami miatt lassabban indul. Jelenleg 30-40 centisek. Ugyanaz a fajta, de idén tavaszzal nagyobb volt a szárazság. Ez lehet a nyitja. Lényeg hogy szinte százszázalék megeredt. Pinceprojekt pedig szabadság után augusztus első hetében indul és ha minden igaz három hét alatt kész.
Szóval zajlik az élet a birtokon, mely azért kéthetente (legalább) egy teljes napot elvesz a szabadidőmből. Ami persze így is volt tervezve. Legalábbis én így emlékszem. Az asszony kicsit másképp, ami ugyan nem részletkérdés de abbe most nem mennék bele:)
péntek, július 06, 2007
2 * 7
Lassan már két hete nem bírtam jelentkezni. Negatív rekord. Tavaly szeptemberi nyitás óta nem sikerült aszt hiszem öt napnál hosszabb szünetet tartani két bejegyzés között. Nem mintha cél lett volna hogy hány naponta, mert hát a bejegyzéseket is az élet hozza. Mondanivaló, történés azaz tápanyag mindig van, de az a fránya idő meg kapacitás meg a prioritás mega mega...
Subscribe to:
Bejegyzések (Atom)
