Ez jó döntésnek bizonyult, mert a tőkék kordonra húzását illetve kötözését mindenképp be akartam fejezni a hétvégén, viszont a gyom is nekidurálta magát. Ha még egy hetet hagytam volna, akkor már a rotációs kapa is megizzadt volna a kapálásban.
És volt még egy munkafolyamat a tavalyi telepítésű két sorral. Ugye ezeket mint már tavaly tudósítottam, két szemre vissza kell az első év végén vágni és egyúttal a harmatgyökereket meg el kell távolítani. Na ha ezt a munkát is pozitív lendülettel meg tudod csinálni akkor tényleg szereted a szőlőt. Guggolva, négykézláb földettúrva a tőke alapjánál vékony gyökereket nyiszatálni, hát ez tényleg fanatizmus...
De a lényeg hogy minden összejött. Csatolva néhány vizuális emlékkép. Először is a két kiválasztott tőke eheti státusa. Gyakorlatilag fixen a kordonra kerültek. Most más erős nedvedzésben vannak, szépen hajlíthatók, úgyhogy szerintem a rügyek is lassacskán beindulnak.
Sára:
Béla:
Mivel tőkét kötözünk ezért olyan rugalmas kötözőanyagot kell használni, mely tudja követni a szár növekedésből adó szélesedését úgy, hogy nem vágódik bele. Fontos, mert lehet hogy némelyik évekig a helyén fog maradni.
Én a kordonkar elhajlításánál egy masszívabb, merevebb de később is utánállítható műanyag kötöző anyagot használtam, a kar kordonhuzalhoz való kötözéséhez pedig elasztikus szintén műanyag de puha kötözőzsinórt.
Szép katonás rendben állt össze így a megmetszett, kordonra húzott szőlősor. Láthatóan alacsonyan, ötven centin fut a kordonkar. Ez lehetőséget ad majd, hogy szép hosszú hajtások fejlődjenek és biztosítsák a megfelelő levélmennyiséget, de mégis megmaradhasson a sor szellősnek.
Mostantól a blog elején két slideshowban megfigyelhető lesz a két tőke, Sára és Béla fejlődése a nyár folyamán. Most még csak három-három kép látható benne, de ez még csak a kezdet!
0 Comments:
Post a Comment