Metszési előkészület

Az újév első komolyabb munkája a szőlőhegyen a metszés. A tavasz első napsugarai mint valami riasztó jeleznek a szőlősgazdának, irány a hegyoldal. Sokan megtervezik előre hogy mikor lesz a metszés, de a hirtelen melegedő időjárás felrúghatja a jól kiszámolt metszési tervet. Ilyenkor valami bizsergés fut végig a kezen egészen az ujjak végéig és elindul a keresés az ősszel eltett metszőolló irányába. Legalább egy sort metszünk meg csak hogy csináljunk már valamit ebben a szép időben, sóhajt fel a gazda. Ebből persze sokszor az lesz, hogy a teljes ültetvényt ledolgozza az ember (mint tapasztaltam a hétvégén néhány kollegánál:).

Metszés egyébként egy igen szerethető rész a szőlőben végzett munkák sorában. Jó metszéssel biztosíthatjuk szőlőtőkéink egészséges fejlődését, a következő évi termés alapját képező vesszők kifejlesztését is ilyenkor szabályozzuk, de befolyásoljuk az idei termés mennyiségét és minőségét is. Komplex feladat szóval.

Akit érdekel egy-két háttérinformáció a metszés mibentjéről annak ajánlok egy jó összegzést ITT.

Magam részéről csak annyit, hogy most kezdődik a második év az új telepítésű szőlőknek és a mostani metszés feladata lesz a tőkeforma kialakításának elkezdése. Én korábban már írtam egy bejegyzést arról, hogy mik a szőlőtőke részei (illetve ebben a sorozatban úgy általában a szőlőről), most az általam kiválasztott két művelésmódot szeretném bemutatni. Közös mindkettőben az alacsony kordon mit támrendszer. A különbség, hogy a Kékfrankos és a Királylányka az úgynevezett klasszikus kordonművelésre lesz kialakítva (ezen a rövidcsapos, vagy hosszúcsapos metszés szerint lehet majd később metszeni), míg a franciák, azaz a merlot illetve a chardonnay ún. guyot művelésmóddal kerülnek a kordonra (itt majd később szálvesszős váltómetszést kell folytatni).

Akit érdekel annak csatoltan két jó összefoglaló ábra az ideális kialakításról évenkénti bontásban (forrás: Valló László: metszés a szőlőben és a díszkertben), illetve hogy milyen a tőke jelenlegi állapota.

Alacsony kordon (50cm):

Az A-val jelölt év a telepítés éve, azaz a telepítés utáni 3. évben alakulhat ki a végleges tőkeforma. Ezután már a kész termőalapokon folyik a metszés. Az én tőkém most a C év (azaz telepítés utáni 2.év) tavaszán található. Terveim szerint a tőke az alsó képen jelzettek szerint lesz kialakítva (piros a metszés, barna szín a vessző kordondrótra való helyezését mutatja) .

Guyot művelés (50 cm)

Ez már kicsit húzósabb művelési mód, de mivel a tőkét alacsonyan akartam tartani hosszú szálvesszős művelés mellett is, ezért ezt a módszert kellett választanom.

Ennél a művelésmódnál, ahogy az ábra is mutatja egy kis törzset kell gyakorlatilag kialakítani, melyen váltogatjuk később a szálvesszőt és az ugarcsapot. Itt tavaly kicsit elspekuláltam magam, mert ugyanúgy mint az előző módban 2 szemre metszettem vissza a vesszőt. Így most újra kell kezdenem gyakorlatilag a B évet. Mondhatjuk úgy is hogy veszítettem 1 évet, de a tőke ettől csak erősebb lesz. Idén ezek szerint csak vissza kell metszenem a vesszőt úgy kb 5-10 cm-re a huzal alatt és indulhat a B év szerinti növekedés.


Ez az elmélet tehát. Kb. egy hónap múlva kezdek el metszeni, amikor már elindul a keringés a tőkében és könnyebben hajlíthatók a vesszők. Természetesen a gyakorlati részéről is tudósítok majd.