A pálinka két arca

Egy nap, egy újság, benne két cikk a mai magyar pálinkapiacról. Az egyik marketing, a másik valóság. Az egyiknek örülhetünk, a másikon meg nem lepődünk meg. Egyik a jövő, a másik a múlt? Vagy ez már mindig így lesz?

Cikk1: Zöldtaláros lovagok kortynyi pálinkával (részlet)

"Ön a pálinka napján lépett be Magyarországra, fogadja el hazánk nemzeti italát” - ezzel az üdvözléssel osztottak szét 6500 kisüveg barackpálinkát tegnap a hegyeshalmi határon a Magyar Pálinka Lovagrend tagjai.

A teljes cikk

Cikk2: Ablakmosóból barackpálinka (részlet)

A szervezet csúcsán az Etanol 2000 Kft. állt, amely - egyebek közt etilalkohol-termékeket gyártott. Ezek egyike volt a Balu fantázianéven forgalmazott fagyálló, ami mindaddig jövedéki terméknek számított, amíg nem kevernek hozzá egy máig ismeretlen összetételű, kék folyadékot. A kék Balu azonban - a hozzáadott anyagoktól emberi fogyasztásra alkalmatlan vegyipari termékké vált - már nem jövedéki termék. Gyártását, forgalmazását a vám- és pénzügyőrség ezért nem is ellenőrizte. És ami nem mellékes: nem kellett utána megfizetni a literenként 1920 forintos jövedéki adót sem.

Egyszerű szűréssel és aktív szenes eljárással a kék Baluból finomszeszt készítettek, amit később - 40 fokosra hígítva és gyümölcsaromával ízesítve - gyümölcspálinkaként hoztak forgalomba kocsmákban.

A vállalkozások ténylegesen 320-350 forintot fizettek a 92-96 százalékos alkoholtartalmú fagyálló literjéért. Az abból tisztítás, hígítás és az aromák hozzáadásával előállított 40-42 fokos gyümölcspálinkát már literenként 500-600 forintos áron adták el a kereskedőknek.

A teljes cikk