Támberendezés. Már valahogy a nevében benne van az a mérhetetlen műszaki hidegség, mely alapesetben idegen a szőlőtől. A szőlő mint folyamatosan fejlődő, burjánzó, zabolátlan élőlény és a hideg, szikár, funkcionális támberendezés. És mégis eggyé tartoznak.
Mert a szőlőt bizony szelidíteni kell, és ebben a támberendezés valahol az ostor, mely kíméletlenül megmutatja a növénynek a létezésének határait. Sőt a támberendezés sokat elárulhat a szőlőről, illetve annak művelésmódjáról. Legegyszerűbb módja az egy karó egyszerű esete, mely a hagyományos fej- illetve bakművelésnél honos, ahol a tőkék még szétszórtan egymáshoz nem kötve élik életüket. Minden egyéb művelési módot ahol a szőlőtőkék sorba vannak rendezve, és kissebb nagyobb sikerrel megszelidítve kordonra vannak fűzve mint szófogadó katonák, ott kordonos művelésről beszélünk.
Persze a kordont sok egyéb mellett a kényelem is szülte, mert minek hajoljak le, ha a szőlőt kényelmes magasságban vezetve is művelhetem (mindig ez a gyarlóság). De a kordon adta meg a lehetőséget a szőlészekben szunnyadó kisérletező léleknek is, és azóta felsorolhatatlan változatai vannak a különböző magsasságokban, metszési módokban és mittudomén miben különböző műveléseknek.
Szóval a kordon a trendi, ma már lenézik az embert ha bakot művel (erős túlzást kérem a szavaim mögött felfedezni).
Kordon két fő része az oszlop és a huzal. Az oszlop az hagyományosan kemény fa vagy beton, a huzal meg általában vas-acél huzal ilyen olyan méretben. Persze itt is voltak emberek, szakértők, akik unták, hogy mindenféle anyagból meg kiegészítőkből kellett az egészet összehozni. Miért ne lehetne az egész egy RENDSZER! Amiben minden elem mint a puzzle játékban összeilleszkedik. Persze legyen árban is ok, mert a szőlészet az lassan megtérülő befektetés kérem szépen.
És lőn megoldás. Persze fém, ami picit idegennek tűnhet elsőre a laikusnak, de végtére is a tartósság és terhelhetőség számít itt elsősorban, Egy olyan ötvözet, mely ezeket az igényeket kielégíti, mégegyszer mondom jó áron, az igenis teret nyerhet a szőlőben is.
Ilyen különleges fémötvözetű rendszert láttam már korábban én is nagy borászainknál tett látogatásomkor és eldöntöttem ilyen nekem is kell. Olyan cool volt ott a hegyoldalban a csillogó, karcsú szerkezet, mely egyáltalán nem tünt idegennek a szőlőtől.
Úgyhogy beszállító becserkészve, rendszer megismerve és az egészbe beleszeretve. A végén már csak úgy voltam vele, hogy nekem ilyen kell, mert enélkül nem szőlő a szőlő. Ami persze baromság, de úgy döntöttem megengedek magamnak egy kis sznobságot a szőlőben.
De beszéljenek magukról a képek:
Karcsú oszlopok már az alsó vezető huzal behúzva
Végoszlopok ahogy illik.
A huzalrögzítés mind a végoszloplekötő huzal mind pedig a kordon vezető huzal esetében egy speciális kis kütyü segítségével történik, melyet egy erre készített szerszám segítségével lehet meghúzni illetve oldani. A kordonvezető dróthoz van rögzítve a hullámos fémkaró is mely szintén egy nagyon elmés megoldásnak tűnik.
Ne feledkezzünk meg az oszlopokról sem. Az oszlopok kis hornyokkal vannak ellátva, melyekbe a kordon vezető huzal vagy a később a dupla hajtástartó huzal beilleszthető. Nem kell méregetni, szögelni, csak egyszerűen beakasztani, ami azért sok nyűglődéstől megóvja az embert.
Minderre 25 év garancia rozsdásodás illetve állagromlás ellen. Most már tényleg nem mondhatják a kis oltványok, hogy mostohák a körülmények. Mert igenis el vannak kényeztetve kérem. De eljön még az én időm!
Olvasd tovább...
Vissza az elejére...
