AA pénteki kóstolási sorozat második témája, a Soproni Kékfrankosok ezennel lezárult. 3 hónap alatt 7 pincészet 10 borát sikerült végigkóstolni, úgy kb 20 ezer jó magyar forint büdzséből. Szerintem mint legutóbb a Tokaji száraz Furmintoknál most is szépre sikerült a merítés, tudva hogy néhány ismertebb picészet (Gangl. Lővér...) ilyen-olyan okok miatt kimaradt a körből.
Nem találkoztam igazából rossz borral, 4-es alatt is csak 3 bor szerepelt, azok is a gyengébb 2004-es évjáratból. Mindegyik tétel az ár-érték arányban jól szerepelt, ami a soproni borok relatív kedvező és reális árfekvését is mutatja.
Jellemző volt a meggyes, cseresznyés gyümölcsösség és néhány bornál egy izgalmas fűszeres háttár. 2004 nem tett jót a minta szerint a helyi Kékfrankosoknak, általában tanninhangsúlyos szárító jegyek kerültek előtérbe. Kivéve a Mágus válogatását ami ebből az évjáratból került a lista élére (kiváncsi vagyok a 2006-os milyen lesz).
2002 és 2003 meleg évjárata viszont kifejezetten kedves oldalát mutatta meg a soproni boroknak, a még mindig markáns tanninoknak jól álltak az érettebb jegyek.
A sok jó tétel mellett viszont nem találkoztam igazán egyedi nagy borral. A Ráspiban biztos benne van egy jó évjáratban és érdekes lehet a Weninger birtok biodinamikus útkeresése is.
Íme a tíz kóstolt bor listája a kapott értékelés szerinti sorrendben:
Bor megnevezése - elért pontszám / ár-érték arány :
Ráspi Kékfrankos Válogatás 2004- 7 / 1,5
Weninger Spern Steiner Selection 2002 - 6 / 1
Weninger Kékfrankos 2003 - 6 / 2
Pfneiszl Kékfrankos 2003- 5,5 / 1
Vincellér ház Kékfrankos Classic 2003 - 4 / 1,3
Jandl Kékfrankos 2006- 4 / 1
Pfneiszl Újra Együtt Kékfrankos 2004 - 4 / 1
Taschner Kékfrankos 2004 - 3 / 1
Jandl Kékfrankos Classic 2004 - 3 / 1
Jandl Kékfrankos 2004 - 2,5 / 1
Most péntektől viszont át kell nyergelnem egy másik fajtára.
Nem találkoztam igazából rossz borral, 4-es alatt is csak 3 bor szerepelt, azok is a gyengébb 2004-es évjáratból. Mindegyik tétel az ár-érték arányban jól szerepelt, ami a soproni borok relatív kedvező és reális árfekvését is mutatja.
Jellemző volt a meggyes, cseresznyés gyümölcsösség és néhány bornál egy izgalmas fűszeres háttár. 2004 nem tett jót a minta szerint a helyi Kékfrankosoknak, általában tanninhangsúlyos szárító jegyek kerültek előtérbe. Kivéve a Mágus válogatását ami ebből az évjáratból került a lista élére (kiváncsi vagyok a 2006-os milyen lesz).
2002 és 2003 meleg évjárata viszont kifejezetten kedves oldalát mutatta meg a soproni boroknak, a még mindig markáns tanninoknak jól álltak az érettebb jegyek.
A sok jó tétel mellett viszont nem találkoztam igazán egyedi nagy borral. A Ráspiban biztos benne van egy jó évjáratban és érdekes lehet a Weninger birtok biodinamikus útkeresése is.
Íme a tíz kóstolt bor listája a kapott értékelés szerinti sorrendben:
Bor megnevezése - elért pontszám / ár-érték arány :
Ráspi Kékfrankos Válogatás 2004- 7 / 1,5
Weninger Spern Steiner Selection 2002 - 6 / 1
Weninger Kékfrankos 2003 - 6 / 2
Pfneiszl Kékfrankos 2003- 5,5 / 1
Vincellér ház Kékfrankos Classic 2003 - 4 / 1,3
Jandl Kékfrankos 2006- 4 / 1
Pfneiszl Újra Együtt Kékfrankos 2004 - 4 / 1
Taschner Kékfrankos 2004 - 3 / 1
Jandl Kékfrankos Classic 2004 - 3 / 1
Jandl Kékfrankos 2004 - 2,5 / 1
Most péntektől viszont át kell nyergelnem egy másik fajtára.
Mivel jön a nyár és én meg közben művelem az öreg Olaszrizling parcellát úgyhogy RIZLING lesz a harmadik témája a Pénteki Kóstolásoknak. Rizling mégpedig nem szigorúan Olasz, lehet Rajnai vagy a kettő házasítása is. Viszont szigorúan továbbra is magyar.
0 Comments:
Post a Comment