Királyleányka szőlő

A bejegyzés a Szőlőfajták sorozat része

Származása: feltehetően a Kövérszőlő és a Leányka természetes kereszteződéséből jött létre. Egy régi erdélyi fajta, amely leginkább Magyarországon terjedt el, így hagyományos magyar fajtának tekintik. Szinoním nevek: Feteasca regale, Feteasca muscatnaia, Danosi.
Elterjedése: Etyek-Budai, Móri, Balatonboglári, Pannonhalma-Sokoróaljai, Tolnai és Egri borvidék.
Általános: bőtermő, termésátlaga 10-14 t/ha, államilag elismert ( 1973) fehér borszőlőfajta. Fekvés és talaj iránt közepesen igényes, viszonylag fagytűrő, pára- és tápanyagigényes, rothadásra hajlamos, szárazságra kissé érzékeny, sűrű lombot nevelő, önárnyékolásra hajlamos fajta, sok zöldmunkát igényel
Tőke: erős növekedésű, sűrű vesszőzetű
Metszés: hosszúcsapos
Fürt: közepes vagy kicsi, vállas, tömöttkúpos, tömött, rövid, átlagtömege 100 g; a bogyó gömbölyű, kicsi, átlagtömege 2,0 g, pontozott, alig hamvas; húsa puha, leves, olvadó; íze közömbös; héja vékony, tartós.
Érése: Középkésői, azaz szeptember végi erésű
Bora: általában diszkréten muskotályos illatú, finom, harmonikus, testes. Bora üde, intenzív szőlővirág illatú, zamatgazdagság és belső harmónia jellemzi. Finom, selymes savtartalma és kellemes kesernyés utóíze révén közkedvelt étkezési és társasági bor.
Bora a hungarikumok sorába tartozik. Optimális időben szüretelve, a bort gondosan kezelve megőrizhető meg a fajtára jellemző gazdag illat és zamatanyagok világa. Megkülönböztetett bánásmóddal tüzes, üde, harmonikus bort kaphatunk. Kedvező esetben már virágillatával (jázmin, petúnia, kökörcsin) lenyűgözi a fogyasztót. Ezt az élményt fokozza a játékosság élvezetét növelő, nem túl bonyolult, de roppant ízletes savakkal méltóképp lezárt könnyed ízegyüttes.
Alapvetően évjárat- és szüretérzékeny fajta. Gyengébb évjáratban durva, nem igazán szerethetővé válhat a bora.
Korábban inkább asztali borként skatulyázták be , de ma már egyre többen próbálják kibontani ennek a régi fajtának az egyedi karaktereit.

Szép tételek: 2000 HUF alatt : Thummerer, Etyeki Kúria, Kovács Pince, Szecskő, Szőke, Szöllősi; +2000 HUF : jelenleg nincsenek ilyen borok

Olvasd tovább...

Vissza az elejére...

Ráspi Kékfrankos Selection 2004

Pincészet: Ráspi borászat Sopron
A bor adatai: Ára: kb 3.800 Ft , Alc: 12,5% Vol.,;
A bor beszerezhetősége: Internet: Tinto Fino, Mywine, Decanter, Egyéb: Igényesebb borszaküzletek, néhány CBA supermarket

A bor pontozása:
abszolút = 6 pont ; ár/érték = 1,3
Borász a borról: " A bor öreg tőkékről szüretelt szőlőből a bortörvény által engedélyezett kisegítő és segédanyagok felhasználása és fajélesztők alkalmazása nélkül, a borvidék természetes flórájával készült. ";
Mások a borról: "Egészen halvány szín. Nagyon elüt az eddigiektől. Illatában fű, citromfű, narancshéj, fahéj. Magas alkohol, túl élénk savak. Édes is, savanyú is. A lecsengés tör-zúz, bár ez egyszer nem a tannin a bűnös. Anarchia dúlt ebben a palackban. Forrás: Művelt alkoholista ; Állatos és szép a bor, vannak benne gyümölcsök is, noha nem csapatostul illatoznak. Szájban élénk, jó szerkezetű, inkább magas, mint kövér, jó inni, finom a lecsengése. Nem széles, de hosszú, és igen-igen köves. Nagyon tetszik, írtam. Múltkor másnál, más kontextusban sokkal kevésbé volt meggyőző. Forrás: Művelt alkoholista".
A bor szubjektív értékelése: Előre bejelentem hogy itten én elfogult vagyok. Én megtehetem mert amatőr alkoholista módjára lehetnek előitéleteim. Ráspi nekem ilyen. Amikor az ember úgy igazán foglalkozik valamivel és beleássa magát rendesen akkor szép lassan fejlődik és halad előre. Ebben a folyamatban azonban mindig vannak olyan pontok amik hirtelen megvilágosodást adnak, kijelölik az utat és új erőt adnak továbbhaladni. Nekem ilyen élmény volt a szőlővel-borral való komolyabb elmélyedés terén a Ráspival, alias Horváth Józseffel való találkozás Fertőrákoson, az éttermében illetve utána a zegzugos pincerendszerében. Nem akarok ebbe most nagyon belemenni, de Ráspi ideája az ősi természetességhez való visszatérés, az öreg szőlők messzemenő tisztelete és potenciáljuk folyamatos kutatása terén engem nagyon megfogott.
A szép dolog ebben az, hogy aki ivott egyszer egy Ráspi bort az körülbelül értheti miről van szó. A borairól lehet ilyen-olyan vélemény alkotni, de agy tuti, mindegyik egy külön világ, naná hogy egyéniség. Amikor először ittam a 2003-as kékfrankosból emlékszem pohárra bukás után teljesen visszahőköltem. Valami olyan elementárisan új illatvilág ütött orron amit nem értettem. Nem értettem, mert máshogy lettem edukálva borügyileg. Aztán szép lassan beletanultam és keresem a hasonló élményeket, mert hálistennek azért Ráspi nem egyedül van eme fanatizmusával magyarhonban.
Ebből a fajtából is több palack tapasztalat van már mögöttem és imádom, és mindig 7 pont körüli az eredmény. Színe egyébként semmi különös, kedves érett piros cseresznye. Illat-ízvilágát nekem nem a gyümölcsök hanem a sokat szeretett minerális ízvilág vezeti valami megfoghatatlan, halvány gyökérkesernyével. A bor egyáltalán nem súlyos, nem hengerel le, tart egy bizonyos távolságot és csak lassan enged közel magához. Alapvetően kiegyensúlyozott, erős mégis sima tanninokkal, rendes soproni savvilággal. Ez az a bor ahol az ember fantáziáján is múlik mi jut el a kisagyig, azaz mi képződik le úgy képileg. Itt kezdődik amikor már nem csak a bort isszuk meg. Valami más is történik velünk. Ebben van az igazi borok ereje. Én legalábbis itt húzom meg a határt.
Most mégis valamivel kevésbé éreztem intenzívnek az összhatást, hiányzott a bumm érzés. Szép, persze szép de most (lehet hogy miattam) csak 6p.

Pontozási útmutató ITT. Az eddig kóstolt borok listáját a Témajegyzék, Kóstolt borok téma sor kattintásával tudod előhívni.

Olvasd tovább...

Vissza az elejére...

Borvásárlás az Interneten

Nem tudom ki hogy van vele, de én idén jelentősen megváltoztattam borral kapcsolatos beszerzési szokásaimat. És itt nem csak a mennyiségre gondolok (ez sajnos vagy szerencsére egy felfele mutató görbe), hanem hogy honnan kerül a dugóhúzó alá a boros palack.
Korábban ugye voltak a Superek/Hyperek, majd a borkultúrámat tovább pallérozva néhány kiválasztott borbolt. Az igazság azonban, hogy idővel valahogy egyre jobban az internetről szedtem fel a borral kapcsolatos információkat, újdonságokat és érdekességeket. Hiszen járja az ember amennyire tudja a pincéket is, de a lássuk be ez mindig is csak kis (habár legszebb) szegmense lesz a magam féle halandó ismeretanyagának.
Ezzel párhutamosan pedig egyre növekedett a bort online értékesítő szolgáltatók köre is, sőt némelyiküknél igen erős folyamatos minőségi fejlődés is tapasztalható. Engem munkám ráadásul nem köt mindennap Budapesthez, így a borboltos beszerzés is macerás lett a végefelé.

Idén tehát próba szerencse kipróbáltam az online borvásárlást is. Ma meg oda jutottam, hogy négy társaságnál klubtag, nagyvásárló (vagy ahogy hívják) vagyok és beszerzéseim már szerintem 50%-át interneten intézem. És persze ezt azért teszem mert
1) szélesebb a választék mint bárhol máshol
2) jobbak az árak
3) nekem kényelmesebb
Nem mondom, hogy az internetes borboltok elérték a csúcsot, de már mindenképp egy elfogadható szinttel találkozik az igényes borra szomjazó fogyasztó. Az is feltünt, hogy még mindig kevesen használják az Internetet vásárlásra úgy általában. Sokan a baráti körből is rám csodálkoztak, hogy én meg innen töltöm fel a pincémet.

Pedig igen gazdaságos is lehet a jól megválasztott beszerzési forrás. Mivel én már egyszer-kétszer megrágtam magamnak ezt a témát, így tudásomat most átadom a még esetleg tapasztalatlan közönségnek, hogy melyik internetes szolgáltatónál éri meg és miért vásárolni.

Magyarul tehát egy-két bejegyzésben összehasonlítok néhány nagyobb internetes borkereskedést (site) a következő tematika szerint:

A site legalább 200 féle magyar bort kell hogy forgalmazzon. Ez alapján a következő versenyzők kerültek a listára: Bortársaság, Decanter, Esszencia, In Vino Veritas, Belvárosi Borszalon, Corvinum, Mywine, Tinto Fino

A szolgáltatóknál megpróbálom összehasonlítani az árakat egy 20-as általában mindenhol forgalmazott (nem akciós) bor alapján. Mindig klub vagy kartonárat hasonlítok össze, mert Interneten azért még inkább a nagyobb mennyiségű vásárlás a versenyképes. A referencia ár a Cora Hyper ára lesz, mert ez a lánc rendelkezik ma talán a legnagyobb szortimenttel. Ezenkívül összehasonlításra kerül a kiszállítás díja is. Egyéb kevésbé ütős kritériumok, mint design, tartalom, tájékoztatás, navigálás stb. nem kerülnek be az összehasonlításba helyszűke miatt.

Nyilvánvaló, hogy a végeredmény nem fog abszolút végeredményt jelenteni, mert 20 bor az csak egy szelet, az összehasonlítás nem tartalmazza az akciókat (pedig a Metróba is csak ezért jár az ember..), a készlet biztonságát, kiszállítás minőségét ésatöbbi, ésatöbbi. Azonban szerintem azért egy körülbelüli áttekintést fog tudni nyújtani így is, meg hátha más is kedvet kap hozzá. Tehát folyt.köv.

Olvasd tovább...

Vissza az elejére...

Monarchia Egri Noir 2003

Pincészet: Monarchia Borászat Eger
A bor adatai: Ára: kb 1.500 Ft , Alc: 13,5% Vol.,;
A bor beszerezhetősége: Internet: Monarchia, Decanter, Esszencia; Egyéb: Igényesebb borszaküzletek

A bor pontozása:
abszolút = 4,5 pont ; ár/érték = 1,5
Borász a borról: " Feketének hívjuk a kéket, vöröset és pirosat. Kékfrankos és Pinot noir pilléreken nyugszik ez a pirosbogyós gyümölcsöket idéző, kedves vörösbor. Bársonyos teste, melengető nyelete szép élményt nyújt önmagában iszogatva, de enyhén fűszerezett, gyenge húsokhoz fogyasztva is.";
Mások a borról: "Már nyitáskor ribizliboros illat csap orrba. Kitöltve mély, lila tintás szín fogad, és sűrűség ígérete. Illata elsőre szúrós nagyon, később muskátlis, földes szag jön, meg igazi parasztboros érzet, kicsit beteges hordóval, szürkepenészedés-szerű, de nem erősen.
Ízében meggymagkesernye dominál, kevéske gyümölcs között talán feketeszeder rémlik, kevéske túlérett meggyel. A hordós jegyek egy idő után felülkerekednek, mogyorós, vaníliás, rumos-diós érzet tolakodik a nyersesség mellé. Érzetre húsos a bor, jól kitölti a szájat, de a szájpadlást erősen kaparja, csípi az alkohol, ami megbillent mindent Forrás: Művelt akloholista".
A bor szubjektív értékelése: Pók Tamás A Monarchia főborászának Kékfrankos-Pinot Noir házasítását tartjuk ezennel kezünkben. Pók Tamás (aki nem ismeri), tán anyyiban tér el a többi neves kollegájától, hogy arcát teljes egészében a Monarchia borászatnak adta, úgy hogy még saját Pók-Polonyi nevezetű pincéjét is bevitte a nászba. Hogy ez mit jelent azt nem tudom, de érdekesnek érdekes. A bort már régóta tervezem kóstolni, és gyarló módon az MA elég "kritikus" értékelése már csak az utolsó csepp volt a pohárban (ami megosztja a közvéleményt azt minimum nekem is látnom kell elve alapján).
Bárhogy is van egy biztos a bor nem unalmas. Legfontosabb tulajdonsága, hogy nem akar behízelegni, divatozni és illegetni magát. Nekem egy igazán férfias bor benyomását keltette.Már a színe is tényleg a nevéhez métón feketés-bíbor, nem tükrös inkább matt, pici homályos maggal ami méginkább a súlyát helyezi előtérbe. Glicerincsíkok a pohár falán már jelzik a magas alkoholtartalmat. Illata igen vegyes. Nekem elsőre nagyon kevés gyümölcs jut eszembe, inkább bors, paprika és sok avaros-fás-földes szag. Igazából sokáig nem is esik jól szagolgatni (igaz nem szellőztettem), mégsem zavaró inkább csak furcsa elsőre. A jó az hogy semmi lekváros árnyalat, a szilaj kékfrankos nyomul a "büdös" Pinot-n.
Ízében is ez a szilajság dominál, ami érdekes mert valahogy a savérzet nem volt super erős, ki tudja. Nehezen kicsiszol magábol a bor egy lehellet gyümölcsös ízt is úgymint fekete meggy talán. A korty végén nekem egy kis kesernye jött, ami tán sok fára utalhat. Az alkohol az egy kicsit erősebben hozza magát mint illene (asszony nem is bírta finom lelkével...), nekem még az elviselhető egyensúly határán. Összeségében nekem bejött, szeretem a szikár borokat.
Mint egy régi, fából durván kidolgozott praktikus szerszám amit jó kézbe venni.

Pontozási útmutató ITT. Az eddig kóstolt borok listáját a Témajegyzék, Kóstolt borok téma sor kattintásával tudod előhívni.

Olvasd tovább...

Vissza az elejére...

Chardonnay szőlő

A bejegyzés a Szőlőfajták sorozat része
Származása: Világhódító fajta - melynek elterjedtsége az egész világban példátlan - hazája Burgundia, és eme ősi borvidék fehérborainak ma is szinte kizárólagos szőlőfajtája. A legjobb borok itt, Kaliforniában és Champagne-ban (itt készítik a champagne-i pezsgõt) teremnek. Észak-Olaszországban is kitûnõ chardonnay-t állítanak elõ. Alapbora a pezsgõ spumante-nak is, amelyet Dél-Tirolban és Trentinóban "Talento"-nak neveznek. Ausztriában és Németországban pedig a fûszeres borok örvendenek nagy népszerûségnek. A chardonnay tulajdonképpen Európában éppúgy mindenütt jelen van, mint az Újvilágban, és ezzel mintegy Franciaország legfontosabb szõlészeti exportcikke.
Elterjedése: A világ minden szőlő- és bortermelő országában ismerik és termesztik, tehát „világ" fajtának tekinthető. Magyarországon már a reformkor idején ismerték, de nem termesztették, mert az akkori termesztési eljárások azt nem tették lehetővé. Hazai elterjedése az elmúlt 2-3 évtizedre tehető és szinte minden borvidéken jelen van.

Általános: Növekedési erélye közepes, kiegyenlített állományú fajta. Megbízhatóan, de nem bőven terem, másodtermést alig nevel. Fagytűrő képessége a közepesnél valamivel jobb, a szárazabb viszonyokat (köves lejtők) is elviseli, jó adaptációs képességgel rendelkezik, ezért vállhatott „világ" fajtává. Fekvés és talaj iránt mérsékelten igényes de rothadásra érzékeny, virágzáskori hűvös időjárás esetén rosszul termékenyül, zöldmunka iránti igénye közepes.

Tőke: nagyszámú, hengeres, barnássárga vesszőt nevel, félmerev-elterülő. Jól termeszthető az ernyő-, Guyot-, magaskordon- és függönyműveléseken egyaránt.
Metszés: Az apró fürtjei miatt hosszúmetszést igényel.
Fürt: kicsi, hengeres vagy vállas, középtömött, átlagtömege 70-90 g; a bogyó gömbölyű, kicsi, átlagtömege 1,6 g, fehéreszöldek, feketén pontozottak, nem mintázott, hamvas. Húsa puha, leves, olvadó; ize semleges; héja vékony, kissé szívós. A bogyóknak jellegzetes zamatuk (fű-ízhez hasonló) van. Fürtkocsánya rövid.

Érése: Korán fakad és virágzik, szeptember közepén, második felében érik. A termés cukortartalma még gyengébb évjáratokban is eléri a 17 mustfokot, jó évjáratokban pedig meghaladja a 20 mustfokot. Élénk, de finom összetételű savtartalma a szüretkor 8-10 g/l körüli. Rothadásra érzékeny fajta, szellős, széljárta fekvésekbe való, ahol rothadásmentes évjáratokban töppedni is képes. A rothadásérzékenységéből fakadó kisebb szüretelési biztonsága a szüretelési időpont megválasztásával mérsékelhető. Kedvező fekvésekben és jó évjáratokban szeptember végén 20-22 cukorfokkal szüretelhető.
Bora: Kemény karakterű, de finom savérzetű, fajtajelleges zamatú, telt, széles felhasználási skálájú. Kitűnő pezsgőalap lehet, de kiváló minőségi bor, sőt különleges minőségű, akár természetes csemegebor is készíthető belőle. Üde, friss és érlelt formában egyaránt elegáns, kedvelt termék. A fajta képes különböző klimák mellet, a szüreti idõpont tudatos megválasztásával, illetve különböző borászati technológiákkal is igen élvezetes, mégis jellegében teljesen más karakterű bort adni.
A bor illata alapvetően zöldalma- és tűzkőillat, néha füstre emlékeztet. Ízében dominálnak a más fajtákhoz nem hasonlíthatóan összetett savak. Ízjegyei: érett sárgadinnye, méz, érett bornál a vajasság. Egységes szerkezetû, komplett borának sajátossága a mélyen gyümölcsös, esetenként "tropikális" illatvilág, amelynek szimbiózisa a rendkívül sokszínű savérzettel szigorú rendet alkot.
E szőlőfajtából erős, fűszeres, a hidegebb klímájú borvidékeken illetve reduktív technológiával gyümölcsös és acélos borokat állítanak elõ. Ilyenkor a bor friss szénára emlékeztethet, finom, elegáns illattal és élénk, játékos savakkal.

Azonban teljes érésben szüretelve, megfelelő klimatikus viszonyok között és hordós érleléssel gazdag és elegáns savképet mutathat. Ilyen állapotában hosszú ideig tárolható, fejlődőképes, egyenletesen felfelé ívelő minőségre képes, ezért vált a világ egyik legkedveltebb borává. Ilyenkor a markáns karakterjegyei miatt elõnyére válik ha hordóban, illetve még tovább barrique hordókban (kis méretû, új tölgyfa hordóban) érlelik.
Sajnos rendkívüli elterjedtségébõl adódóan egyre több egyszerû, kevésbé jó minõségû és akár túlhangsúlyos faaromájú chardonnayval találkozhatunk a piacon. Tipikus hiba amikor a túlzott tölgyfa-íz elnyomhatja a fajta vagy termőhely-karaktert.
Kevésbé ismert, hogy ez a szőlőfajta - vincellértől és származási helytől függően édes bor előállítására is alkalmas.

Szép tételek: 2000 HUF alatt : Feindl, Scheller, Nyári, Figula, Jásdi, Don Simon, Nyakas, Etyeki kúria, Szőke, Vylyan, Malatinszky; +2000 HUF : Légli Landlord, Fekete, Pannonhalmi, Jásdi Nagykúti, Gróf Buttler, St. Andrea Kovászó, Németh Veresföldi, Bock Barrique.

Olvasd tovább...

Vissza az elejére...

Tiffán Pinot Noir Várerdő dűlő, 2001

Pincészet: Tiffán Ede pincészete Villány
A bor adatai: Ára: kb 6000-7000 Ft (az évjárat már nem kapható) , Alc: 13,5% Vol.,;
A bor beszerezhetősége: Internet: Italnet, In Vino Veritas, Monarchia, Decanter; Egyéb: Igényesebb borszaküzletek

A bor pontozása:
abszolút = 6 pont ; ár/érték = 0,8

Borász a borról: " ";
Mások a borról: "Leginkább szilvára és fekete cseresznyére emlékeztető kerek, testes vörösbor. Sötét rubinvörösszín, érett gyümölcsökre - leginkább szilvára és fekete cseresznyére – emlékeztető nagyon kerek, lágyan simogató nagy, testes vörösbor. Forrás: Italnet.hu"; "Közepes intenzitású rubinvörös színnel rendelkező, telt, elegáns savtartalmú vörösbor. Illatában és ízében nagyszerűen hordozza a szőlőfajta jellegzetes cseresznyére, rózsára és különböző fűszerekre emlékeztető jegyeit. Forrás: In Vino Veritas a 2002-esről"
A bor szubjektív értékelése: A baráti borkörtársasággal Pinot Noir-t tűztük ki mint élvezetünk tárgya az elmúlt péntek estére. Ez nálunk úgy működik, hogy mindig kijelölünk egy borfajtát, amiből mindenkinek hoznia kell egy általa nagyra tartott versenyzőt. A kóstolót mindig vamlamelyikőnk lakásán, kertjében, telkén stb. tartjuk és a vendéglátó az egész eseményt alá is támasztja egy kulináris élménnyel. Nagybecsű barátom pénteken szép libacombokat sütögetett, lencsés-zöldséges-boros raguval és pici libamáj előétellel (kitűnő eredménnyel). Ehhez muszáj volt egy izmos sort prezentálni, ami össze is jött. Én csak az általam hozott tételt értékelem, mert nem jegyzeteltem annyit, meg egyébként is... Íme a sor többi tagja az én pontjaimmal: Liszt Rézhegyi 2004 4,5 p, Tummerer Tekenőháti 2003 5p, Gál Tibor 2003 4p, Polgár Családi Válogatás 2003 5p. Szerintem ez egy igen erős sor, reprezentálja a magyar Pinot-k derekát, tán a St. Andrea és a Vylyan hiányzik a nagyok közül.
Általánosságban el kell mondanom a kóstolásról, hogy nagyon vártunk valami meglepőt, hiszen azért a Pinot az egy egzotikus fajta a vörösborok között, és gondoltuk hogy egy ilyen sorban feltárja elöttünk a titkát. De alapvetően csalódnunk kellett. Nem a borok tekintetében, mert igen szép tételek voltak, de lehettek volna bármilyen szőlőből is, mert a Pinot csak nyomaiban fedeztük fel bennük (érdekes, hogy látványban, illatában még a sor legolcsóbb versenyzője a Liszt állt tán a legközelebb hozzá, de ízben már követte a többit)
A Tiffán féle palackról sajnos nem sok mindent tudtam összeszedni sem a borász honlapjáról, sem egyéb forrásból amit igen elszomorítónak tartok (ismét) ilyen árkategóriájú bornál. Pedig a pincészet egyik tekintélyes tétele, a 2000-es évjárat még Franciahonban (és itthon) is érmek sorát hozta haza. Maga ugye Tiffán Ede meg a villányi NAGY 3-as tagja sok szerethető és értékes borral.
Az értékelt tétel is nagyon szép összhatású, széles spektrumú, érett játékos (évjárat ellenére), határozott tanninokkal. Sok túlérett gyümölcs, főleg cseresznye, meggy. Összességében nagyon elegáns, a fa nem támad, a lekvár nem émelyít, talán csak az alkohol hatása erősebb mint kéne. Teste lehengerlő, Cabernet-k is elbújhatnának mellette. Én viszont a várt animalitásból, fűszerkertből, avaros-földes háttérből semmit, de tényleg semmit nem éreztem ( a terroirról inkább nem is beszélek). Ettől fűggetlenül órákig el tudtam volna iszogatni.
Mintha befizetnél egy régóta várt művészfilmre, de a mozi végen rájössz, hogy ez inkább egy igényes hollywodi film volt a néző igényeinek messzemenő kielégítését tűzve ki célul (márha érthető mit akarok ezzel). Mégsem érzed úgy hogy átvágtak (amíg meg nem nézel újra egy igazi eredeti, őszinte művészfilmet).

Pontozási útmutató ITT. Az eddig kóstolt borok listáját a Témajegyzék, Kóstolt borok téma sor kattintásával tudod előhívni.

Olvasd tovább...

Vissza az elejére...

Merlot szőlő

A bejegyzés a Szőlőfajták sorozat része

Származása: A "nagy" kékszőlő fajták egyike. Ismert francia szőlőfajta, neve a francia Merle, Merleau szóból ered, ami feketerigót jelent, ennek háttere bogyóinak sötét színe lehet.
Elterjedése: Bordeaux, Fruli és Piave, Ticino, Románia, Szlovénia, Kalifornia, Argentina (Mendoza), Chile, Dél-Afrika, Új-Zéland (bizonyos fokig Ausztrália). Magyarországon az 1960-as évektől kezdték termeszteni, elterjedése főleg Villány, Szekszárd és a balatoni borvidék déli fekvésű részei.

Általános: Késői érésű, nagy zöldmunkaigényű, fagyérzékeny, közepes hozamú fajta. Mélyrétegű talajt (talaj és fekvés iránt igényes), sok napfényt kedvelő szőlőfajta. Hibája a fagyérzékenység, ezért sík vidéken termesztése nem ajánlott.
Tőke: középerős, mereven álló vesszőzetű
Metszés: Ajánlott metszés a hosszú szálvesszős
Fürt: kicsi, vállas, laza, átlagtömege 120g. A bogyó gömbölyű, kék, hamvas, vékony héjú. Korán hajt, s ezért igen érzékeny a tavaszi fagyokra, hajlamos a "terméselrugásra" (a virágzás utáni rossz kötésre). Igen érzékeny a peronoszpórára.
Érése: szeptember végén, október elején érik. A szép ősz töppedést idézhet elő a bogyókban és az ízek koncentrálódhatnak.
Bora: általában mélyvörös színű, telt, bársonyos ízű. Jellegzetes aromájú, száraz, sok festékanyagot tartalmazó minőségi bor. A késői szüretelésű szőlőből finom illatú és zamatú, a fajta minden szépségét hordozó kiváló bor lesz. Olykor 10-15 év múltán is kiváló minőségű csúcsbor marad. Előszeretettel használják házasításhoz, mert lekerekíti a cabernet fajták erős csersavaktól domináló ízét. Kissebb sav- és tannintartalmú, mint a cabernet sauvignon. Illatában és ízében gyakran a cseresznye, az eperaroma, málna és piros rózsa érezhető. Hordós érlelést meghálálja vaníliához, túlérett kékszilvara hasonlító gazdag íz-és zamatanyaggal, simogatóvá váló bársonyos csersavtartalommal. Illata éretlenül fűre is emlékezthet.
Illik marhahúshoz, borjúhoz, vadhoz, bárányhoz és könnyebb, fiatalabb változatában tengeri halhoz.
Szép tételek: 2000 HUF alatt : Heimann, Takler, Mészáros, Vincze, Konyári, Bock,; +2000 HUF : St. Andrea, Vida válogatás, Vincze Birtokbor, Vesztergombi válogatás, Konyári Sessio, Gere Solus, Bock Magnifico, Vylyan

Olvasd tovább...

Vissza az elejére...

Majoros (Tokajicum) Cuvee, 2003

Pincészet: Tokajicum borház, Tarcal, Tokaj
A bor adatai: Ára: kb 1300 Ft , 500ml, Alc: 11,5% Vol., Cukor:60 g/l;
A bor beszerezhetősége: Internet: In Vino Veritas, Decanter ; Egyéb: ?

A bor pontozása:
abszolút = 4 pont ; ár/érték = 1,5

Borász a borról: "Ez a bor 60% Furmint, 40 % Hárslevelű kitűnő találkozása. Fehérhúsu gyümölcsök (birs, körte, golden-delicions alma, elegáns ananász) ízei találkoznak a szőlő frissességével. A két ízvilág szépen kiegészíti egymást, és tökéletes harmóniába torkollik. Ajánlom önmagában „beszélgető borként” illetve gyümölcssalátákhoz fogyasztani 9 ºC-on. email a borháztól. ";
Mások a borról: "na";
A bor szubjektív értékelése: Hát erről a borról szinte semmit nem találtam az Interneten. Még a pincészet honlapjáról is hiányzik a bemutatás, pedig egyébként a felsorolt borokat igényesen bemutatják. A 60 g/l késői szüretre utal, és erősen az édes borok kategóriájába emeli ezt a Cuveet.
A bor szép érett szalmasárga színnel nyit. A palackból a nyitás után csak úgy dőlnek az illatok, tipikus édes tokaji jellegzetességek úgymint: birs (főleg), sárgabarack, mangó, méz. Már itt érezni, hogy a bor messze lesz a száraztól. Ízben vonulnak szépen tovább az illatok egymás után, de valahogy a cukor iletve az édesség mintha elválna a bor többi alkotórészeitől. Nekem úgy tűnik, hogy nem integrálódott valahogy teljes mértékben össze az anyag. Sava pedig szép, tudná cipelni az édes vonalat. Persze ez nálam van így most, lehet hogy más máshogy éli meg. Utóíze is szép, középhosszú.
Én inkább hárslevelű és sárgamuskotály kombinációra tippeltem mint furmintra (vagy csak kevés), amit később cáfolt a pincészettől kapott tájékoztatás. Mindegy, tény hogy nagyon illatos az összhatás, ami a hárslevelű munkája a cuveeben. Aki meg megkóstolja (ennyiért) biztos nem lő mellé vele (főleg ha édes párti), de azért én nem táraznék be belőle.

Pontozási útmutató ITT. Az eddig kóstolt borok listáját a Témajegyzék, Kóstolt borok téma sor kattintásával tudod előhívni.

Olvasd tovább...

Vissza az elejére...

Wunderlich Márton-napi újbor 2006

Pincészet: Wunderlich pincészet, Villány
A bor adatai: Ára: kb 1500 Ft , Alc: 13% Vol.;
A bor beszerezhetősége: Internet: Decanter, Tinto Fino ; Egyéb: ?








A bor pontozása:
abszolút = 4 pont ; ár/érték = 1,5

Borász a borról: " na ";
Mások a borról: "na";
A bor szubjektív értékelése: Gyorsan bedobok egy Márton napi nedűt én is, mielött komplett elmúlna az újbor ideje. Terítéken egy ebben a számban klasszikus, ahol a pincészetnek egy jópofa marketing húzással még sikerült is borát az újborok közül kiemelni. Minden évben ugyanis cimketervet hirdetnek az újborra. A 2006-os Portugieser újbor nyertes címketervét - dülöngélő templomot (vagy egyházat?) biztos kézzel támogató Márton püspököt ábrázoló minimalista grafikát - Ghyczy Diana készítette el.
Hihetetlen egyébként mennyire lapos még mindig nálunk ez a Márton napi újborozás. Ez egy tipikus alkalom amire a marketing pénzt az ágazatnak, (a most már talán csörgedező) befizetéseket költeni kéne. Őrület, hogy a franciáknál mi van ilyenkor. Az egész ágazat egy emeberként ontja a fogyasztóra az új bort. Szerintem ilyenkor még az idült alkoholisták is vesznek egy palackkal, mert olyan ciki lehet ha nincs legalább egy palack a hypermarche-ban a kocsidban.
Na de a borról. A bor a cimkével szemben viszont nem dülöngél, sőt támogatni sem kell. Ugrik ki a palackból amint kinyitottad. Tele van gyümölccsel. Az íze leginkább a málnáé, végig az illattól a korty végéig. Üde, friss, tannin vékonyan, viszont semmi kesernyés utóíz. Viszi a lendület végig. Nem hiszem hogy valakinél a nyitás után megmarad másnapig.

Pontozási útmutató ITT. Az eddig kóstolt borok listáját a Témajegyzék, Kóstolt borok téma sor kattintásával tudod előhívni.

Olvasd tovább...

Vissza az elejére...

Kékfrankos szőlő

A bejegyzés a Szőlőfajták sorozat része

Származása: nem tisztázott, feltételezések szerint a kékfrankos keleti eredetű szőlő, a kutatások szerint a Kapri-tenger partvidékérõl származik. Sopronban a legendák úgy tartják a fajta a nevét a napóleoni időkben a monarchia területén járt francia katonáktól kapta, feltehetőleg a kék színű pénzérméjük után.
Elterjedése: A legelterjedtebb vörösbort adó szõlõfajtánk (a kékszőlők közül aránya 40%). A fajta a környező országokban is jelen van mint Blaufrankisch, Blauer Limberger vagy Lemberger, Limberger, Franconia, Frankovka, Frankovka modra vagy Moravka. Főbb magyarországi borvidékek a Szekszárdi, Villányi, Soproni, Egri, Mátraaljai borvidék (de az ország egész területén megtalálható, ahol kékszőlőt termelnek). Tény, hogy a fajta nálumk illetve Ausztriában a legelterjedtebb.
Általános: Minden vonatkozásában a legmegbízhatóbb fajták egyike. Viszonylagos fagytűrése figyelemre méltó, középérésű, rothadásra nem hajlamos, kevés zöldmunkát igényel. A talaj és a fekvés iránt nem túlzottan igényes (de homokos talajra nem való). Megbízhatóan terem szőlőmennyiséget, de csúcsminőséget is, ha úgy tervezi meg a tudatos szőlőtermelő, bortermelő, hogy csúcsminőségű bort, vagy védett eredetű bort készít belőle.

Tőke: kifejezetten erős növekedésű, kisszámú felálló, félmerev-merev vesszővel
Metszés: Az időben elvégzett metszéssel a várható termés jól beállítható, ami legfőbb alapja az elérni kívánt minőségnek. Ajánlott metszési mód a hosszúcsapos váltómetszés.
Fürt: fürtje középnagy vállas, olykor ágas, közepesen tömött, fürtnyele rövid. Fürt-átlagtömege 10 dkg. Bogyói középnagyok, gömbölyűek, vastag héjúak, sötétkékek, kissé hamvasak, lédúsak, kellmes ízűek.
Érése: Szeptember végén érik. Beérési cukorfoka 18 mustfok körüli, de évről évre egyenletes, a jó évjáratokban 20 cukorfok körüli. Termőképessége jó. Mivel fürtjei nem rothadnak, termése sokáig a tőkén tartható és hosszú időn át szüretelhető.
Bora: Száraz vörös minőségi bor. Színe rubinvörös, tüzes fényű, illata jellegzetes, finom, a fajtára jellemző vörösbor illattal. Bora kellemes zamatú, finom cserzőanyag-tartalmú, sötétvörös színű, kissé savas.Az Egri Bikavér legfontosabb összetevője. Színanyagban gazdag, kissé fanyar ( sav- és csersavdús ). Palackban érlelve megtartja fiatalságát, szép illatát; hordóban ászkolva testes borrá lesz. Élénkvörös színű, diszkrét gyümölcsillattal bíró, az érleltebb borok esetében a tanninokat illatban és ízben is harmonikusan megjelenítő vörösbor. Üde, savas jellege az idősebb boroknál finom0 ízharmóniában oldódik föl. A technológiai érettségű szőlőt, megfelelő technológiával feldolgozva szép roseborokat kaphatunk.
Ne ijedjünk meg, ha vékonyabb színű kékfrankost látunk! A szín ma már csak másodlagos tényező. Sokkal fontosabb nála az "ízhosszúság" és az "ízkoncentráltság", melyek különbségét sokan talán nem is ismerik. Az első azt jelenti, hogy a lenyelés után meddig érezzük még az ízeket, a második pedig, hogy kortyolás közben mennyi mindent érezhetünk ki belőle. A Kékfrankos - termőhelyek szerint különbözően - mindkét szempontból különleges élményt ad.
Alapvetően a Villányi Kékfrankosok sűrű, testes, kicsit tanninban gazdagabb Kékfrankosok. A szekszárdiak már egy kicsit fűszeresebb illattal, de mégis déli jelleggel jelennek meg. A Soproni Kékfrankosok mutatják az északi jegyeket, nagyon finom, gyümölcsillatokban, hosszú gyümölcsízekben gazdag, erős tanninú borokat. Az Egri Kékfrankosok pedig igazán gazdag illatú, gazdag ízű, hosszú ízű gyümölcs és fűszerillatokban gazdag borok. Tehát a kékfrankos egyik fő különlegessége, hogy ki tudja használni a különböző talajokban rejlő lehetőségeket, nem csak borvidékenként, de dűlőnként is különböző íz- és illatjegyekkel ajándékozva meg a borbarátot.

A kékfrankos mindenképp a régió, azonbelül is Magyarország egyik különleges fajtája, amit csak itt termelnek, itt vannak a gyökerei és itt hoz a többi fajtával nem összehasonlítható aromákat, ízeket. Benne rejlő lehetőségeket valószínűleg még mi sem aknáztuk ki teljesen.

Megdöbbentő maga a tudat, hogy a mai napig létezik 250 Ft-os és 10 250 Ft-os kékfrankos a borpiacon. E fajta alkalmas tömegtermesztésre és olcsó borok előállítására, de legalább ennyire alkalmas terméskorlátozott termesztésre és csúcs kategóriájú borok előállítására. Egyedülálló a maga nemében, ha tipikusan magyar fajtát kell választanunk, nem tévedünk nagyot vele.
Szép tételek: 2000 HUF alatt : Duzsi, Takler, Vida, Jandl,Weninger, Pfneiszl, Bock ; +2000 HUF : Takler noir, Ráspi összes, Vida válogatás, Vincze Arcanum, Vesztergombi válogatás, Weninger selection, Juhász paptag, Gere prestige

Olvasd tovább...

Vissza az elejére...

Vincze Béla, Arcanum Kékfrankos 2003

Pincészet: Vincze Béla, Eger
A bor adatai: Ára: kb 2500 Ft , Alc: 12,5% Vol.; 300 literes zempléni tölgyfából készült fahordóban érlelõdnek 14 hónapig.
A bor beszerezhetősége: Internet: Decanter, Mywine, Egyéb: igényesebb borszaküzletek







A bor pontozása:
abszolút = 4,5 pont ; ár/érték = 1


Borász a borról: " Arcanum sorozat kizárólag a legjobb évjáratokban készül, gondos odafigyeléssel, kis mennyiségben. Válogatott hordószelekció, mindegyik fajta különleges karakterrel bír. A borokat a Gesztenyés, Préda hegy, Kistó-völgy és az Ádám-tetõdûlõben szüretelt tételek alkotják. A kékfrankosokra jellemző elegancia egyesül ebben a borban a páratlanul gazdag illat és aromavilággal. Finom meggyes karakterű illata mézes jegyekkel keveredik, mely a késői szüret eredménye. Már a mély rubinvörös szín is utal a vastag testre, de szánkban az első meglepetés a hallatlanul lágy savösszetétel, majd a bársonyos tanninok és a széles, hosszú gyümölcsösség uralma percekig eltart. A barrique hordó fűszeressége belesimul a nagy test gyümölcsösségébe. A borász honlapjáról" ;
Mások a borról: "Vincze Béla hármas borai riasztó arányban pukkannak ki. Ez egyben volt. Magas alkohol, behízelgő, újfavezérelt illat. Szilvalekvár, szegfűszeg, konyakmeggy. Kóstolva édes, meglehetősen egysíkú. Bármilyen fajta lehetne. De egyáltalán nem kellemetlen bor. Forrás: Művelt Alkoholista" ;
A bor szubjektív értékelése: Mindig nehéz ha ételhez kóstolunk bort. Különösen nehéz, ha az étel valami különleges, egyedi. Ilyen esetben néha a két dolog a bor és az étel összefonódik, kiegészítik egymást és erősen hatnak egymásra. Ha ételhez van tehát a bor, akkor (a tapasztalatom szerint) nem érdemes túlságosan sokat bajlódni a bor értékelésével. Meg kell kóstolni, passzol a kajához akkor mehet.
A másik gond meg ugye, hogy a vendégek hamar benyakalják a nedűt. Így történt most is, amikor egy vadász barátom meglepett egy fiatal vadkan combjával, amit két napi pác után baconba kötve, körtés barnamártással kidolgoztam. Igen kulinárisnak tünt.
Gondoltam egy kis testes Kékfrankos tán jó választás mellé. Vincze Béla alapborait kedvelem, Arcanum Cabernet-je is szép emlékeket hagyott bennem, így gondoltam a malachoz ez bevállalható. Csak röviden írok róla, mert szakácskodás mellet aztán még nehezebb volt fókuszálni a kóstolgatásra.
Színre, illatra rendben. Csúcsborhoz méltóan próbált koncentrált hatást kelteni, erősen lekváros, szilvás vonallal. Ízben dettó, habár koncentráltság haloványult, kicsit nekem borult a bor. Íze korty végén egyre vékonyabb, fanyarkás jegyekkel. Nem mondom, hogy rossz volt, sőt. De kicsit diszharmónikus lett emiatt. A többire nem emlékszem, csak arra a gyönyörű vaddisznócombra....

Pontozási útmutató ITT. Az eddig kóstolt borok listáját a Témajegyzék, Kóstolt borok téma sor kattintásával tudod előhívni.

Olvasd tovább...

Vissza az elejére...

Présház virtuális séta

Korábban már írtam a présház és a borospince terveiről. Most azonban a technika és a tervező segítségével már a megvalósítás elött is körbejárható a présház. Ide jutottunk. Nem elég hogy elektronikus naplót vezetek, de meg sem kell építenem a présházat és már látom is.
A terveket egyébként Andirkó Dénes készítette (az elérhetősége 70 338 6444 amennyiben valami hasonlóban töröd a fejed)

Olvasd tovább...

Vissza az elejére...

A szőlőnövény részei

A bejegyzés a Szőlőfajták sorozat része

A szőlőfajták sorozat bemutatása egy általános résszel kezdődik. Mégpedig a szőlőnövény mint olyan jobb megismerésével. Erre azért van szükség, mert a fajta leírásához szükség van bizonyos szakszókincsre ezen a területen is, máskülönben a leírások nehezen lesznek érthetőek. A szőlőnövényt is rengeteg részre lehet bontani, én azonban megpróbáltam a legfontosabbaknál maradni, amit még a laikusoknak is érdemes tudniuk.

A szőlőnövényt gyökérrendszer és szárrendszer alkotja.
Gyökere járulékos gyökér, azaz a szárrendszer valamely más részéből képződött. Funkciója, hogy rögzítse magát a növényt, és hogy a talajból vizet és abban oldott anyagokat vegyen fel a növény ellátásához. Gyökérnyakból és gyökértörzsből, továbbá harmat-, lég-, hajszál- és oldalgyökerekből áll, kiegészítve még a gyökérszőrökkel. Ezek a gyökéren belül három övezet szerint látják el feladataikat: növekedési-, felszívó- és szállító övezetet különböztethetünk meg a föld felszíne felé haladva.

Ezután jönnek a tőke fás részei, melyek a művelésmódtól függően eltérőek. A tõkenyak a tõke törzsének alsó, föld felszíne fölötti része, oltvány esetében itt található az oltásforradás helye. A tõketörzs (törzs) a tõkenyak feletti többnyire függõleges idõsebb szárrész, mely művelési módtól függően lehet alacsony (30-60 cm), középmagas (70-10 cm) és magas (+120 cm). Karnak vagy kordonkarnak nevezzük a kordon- és a lugasmûvelésû tõkék ágait. Leggyakrabban vízszintes, de lehet függõleges is (vertikó). Rajta termõalapok találhatók, melyek a kordon karjain egymástól bizonyos távolságban kinevelt csernél idõsebb (3 vcagy több éves) elágazások, melyen az évenkénti metszést folytatjuk.
A szárrendszer fő része a hajtás, az adott tenyészidőszakban képződött, zöld, el nem fásodott leveles szár; ezt alkotják a csavarodó, kapaszkodásra való kacsok, az általában tagolt, tenyeres, fajtánként más és más levelek, a rügyek és a fürt. A hajtás nem összekeverendő a vesszővel, ami egy tenyészidõszakot már megélt, lombját vesztett, fásodott szár (azaz egy éves hajtás). A hajtásból alakul ki, annak lombjának lehullásakor. A vesszőket metszéskor különböző méretű csapokra vagy szálvesszőkre metszhetjük. A vessző meg nem összetévesztendő a cserrel, ami két tenyészidõszakot már megélt, fásodott szár (azaz kétéves hajtás, egyéves vessző legalább),

mely metszési módtól függően lehet csercsap vagy cservessző. A cser a vesszõbõl alakul ki lombhulláskor. Rajta csak vesszõ, rejtett rügy ill. annak kihajtása esetén fattyúhajtás található.

A levelek a szár nóduszain, magányosan, emeletenként váltakozó oldalon helyezkednek el. A levelek három fő részből allnak: levélalapból, levélnyélből és levéllemezből.

A rügy egy rövidszártagú hajtáskezdemény. A hajtás noduszain (mely a szárat tagoló duzzadt szerv, melyen a szár oldalképletei - levél, rügy, fürt, kacs- elhelyezkednek) mindig két rügy van egymás mellett. A hasi oldalhoz közelebbi a téli rügy, a háti oldalhoz közelebb levõ pedig a nyári rügy. A nyári rügy még a keletkezés tenyészidőszakában kihajt, és hónaljhajtást (másod-, harmad- ... rendû hajtást) képez. A téli rügy csak a következô tenyészidôszakban hajt ki és elsôrendû hajtás lesz belôle. Az elsôrendű hajtáson megjelenő termés az elsőrendű termés, a hónaljhajtásokon levő pedig a másodtermés. A fás részek rejtett rügeiből fejlődnek az úgynevezett fattyúhajtások.
A virágzata fürtvirágzat, egy ilyenen akár több száz virág is képződhet, melyeknek kis hányada termékenyül csak meg. Ebből a virágzatból alakul ki a fürt. A virágzat kialakulása a téli rügyekben a virágzást megelőző év nyarán kezdődik el. A hajtáson az első fürt többnyire a harmadik-ötödik nóduszon jelenik meg, egy hajtáson 1-3, ritkábban 4-6 fürt is fejlődhet.
A fürtöt (a termést) a fürtágazat és a fehér, vagy kék bogyók alkotják. A bogyótermés olyan többmagvú termés, húsos- leves résszel és kemény, vastag maghéjjal, melynek érdekessége, hogy magában hordozza a majdani bor jellegzetes jegyeit, így például illat- és aromajellemzőit is. A bogyók felületét vékony viaszréteg borítja, mely a kórokozóktól és a párolgástól védi a termést. A szőlőszem mérete az adott szőlőfajta függvényében változik, a nagyobb bogyó akár négy magot is tartalmazhat, míg a kisebbekben általában kettő található. A bogyó kocsánykoronából, ecsetből, héjból, bogyóhúsból és magból áll, és bogyókocsánnyal kapcsolódik a fürthöz.
A szőlőbogyó fejlődésének kezdete a tavaszi rügyfakadás, melyre igen veszélyesek a márciusi fagyok. Hat- tizenkét héttel később, tavasz végén, nyár elején virágzik a szőlőnövény, mintegy tíz napig. Közvetlenül ezután megindul a szőlőbogyók kifejlődése a megtermékenyült virágokból. Nyár derekán kezdődik a termésérés, mely során megnövekszik a bogyók cukortartalma, gyümölcshúsuk meglágyul, és színük is változni kezd. A szüretet a gazdák a teljes éréshez igazítják.
Az éghajlat és a szőlő fajtájának függvényében 130-200 nap telik el a rügyfakadástól a szüretig. A szőlő vegetációs periódusáról a A szőlő vegetációs periódusa linkre kattintva többet is megtudhatsz.

Köszönet: Bényei-Lőrincz - Sz. Nagy: Szőlőtermesztés, http://www.mkk.szie.hu

Olvasd tovább...

Vissza az elejére...

Borkóstolás kezdőknek - Bor adatai

Csak lehagytam valamit a borkóstolást bemutató sorozatból, amit ezennel pótolok. Sokszor találkohatunk bizonyos mutatókkal a borokkal kapcsolatban. Ezek különböző számok melyek a bor bizonyos tulajdonságait hivatottak bemutatni.

Legismertebb mutató az alkohol foka, amit gyakorlatilag minden borosüvegen feltüntetnek. Ezenkívül azonban létezik még többfajta mutató is, melyeket ha megismerünk akkor segíthetnek a borok pontosabb osztályozásában (sajnos, ma még inkább ritkaságszámba megy, hogy ezeket a mutatókat a pincészetek közöljék velünk). Ha nem is rögtön, de egy kis tapasztalatszerzés utás eljön az az idő is amikor erre is szükség lehet.

Az ikonra kattintva agy excel tábla nyitható meg, amiben összeraktam 4 csoportba mutatókat és értelmezésüket.

A 4 csoport:
1) A bor alkoholtartalma
2) A bor cukortartalma
3) A bor savtartalma
4) A bor fanyarsága

Borbeltartalom.xls

Hosted by eSnips

Remélem használható lesz mindenkinek

Olvasd tovább...

Vissza az elejére...

Szecskő Királyleányka, 2005

Pincészet:
Szecskő Tamás, Gyöngyöspata, Mátraalja
Borász a borról:
"A fajta kellemes és finom ízharmóniája, az alcsony tőketerhelés, a fürtök egészben történő kíméletes préselése, és az alacsony erjedési hőmérséklet együttes hatása eredményezi a bor gyümölcsös karakterét. A bor hátcimkéje" ;
Mások a borról:
"A bor tükrösen tiszta, halványsárga. Illatában elsőre finom muskotályosság (cserszegis, vadabb), szőlőhéj, fehér szirmú, édeskés virág, tisztaságot sugall. Ízben sok huncutságot hordoz magában. Na nem kell semmi műanyagra gondolni, inkább csak a fogyasztási hőmérsékletre. 10 Celsius-fokosan pohárba kerülve a kis maradék szénsavval, finoman guruló buborékaival igazi pezsgőalázó. Három-öt fokkal melegebben zamatos, jó testű borrá válik. Mindkét esetben a hihetetlenül erős szőlőíz uralja a zamatokat, talán a félig megdöglesztett régi traubi gyümölcsössége rémlik fel. Magas, de sima savának köszönhetően a bor virgonc, a félédes kategóriába kerülést okozó cukor tökéletes harmóniában áll vele. Szerintem még egyszer nem tudja ezt a bort megismételni Tamás, annyira hihetetlen az egyensúlya. Lecsengése gyümölcsös, közepesen hosszú, és tiszta. Remek bor ez! Forrás: Művelt Alkoholista" ;
A bor adatai:
Ára: kb 1400 Ft , Alc: 11,5% Vol.;
A bor beszerezhetősége:
Internet: Decanter (még néhány palackkal),
A bor szubjektív értékelése:
Régóta szerettem volna megkóstolni ezt a mátraaljai királylánykát. Sok jót hallottam már róla és hát ugye a fajta már csak a tavaszi telepítésem miatt is nagy kedvenc. A borászról igazából nem tudok sokat csak azt, hogy kis területen gazdálkodik, amennyire csak lehet hagyományosan, és évenkénti tapasztalatokból építkező erőteljesebb hozamkorlátozással próbálkozik (ha valakinek több infója van megköszönném).

Ebből a 2005-ösből írd és mond 550 db palackot palackozott, számozott és én az 537-esnek tekertem ki a nyakát. A művelt alkoholisták már kóstolták és annó nagy vita kerekedett a szerző értékeléséből (lásd fenn), pedig haljak meg nagyon megfogta a bor jellegét a leírással (még a döglött traubival is ami néhány beírónál indulatokat gerjesztett). Amit írt a szerző azt szinte szó szerint leírhatnám én is, úgyhogy inkább csak hozzá teszek. A bor színében meglepően halvány, széle már szinte "víz"szinű. A pohár alján az ital a kitöltés után apró buborékokkal marad teli, várok egy picit de úgy látszik jól érzik magukat ott lenn. Illatában tényleg nagyon erős a szőlő és nekem az alma, abból is egy zöldalmás árnyalat legalább annyira jelen van. Az első korty után már szétárad az emberben egy igen kellemes érzés, ahogy az édesség belesimul a virgonc savakba és az a kellemes traubis, almás picit fanyarkás mégis rendkívül finom íz utat tör magának. És azok a buborékok pedig a végén ott pattannak el a nyelved hegyén mintegy lezárva az összhatást. Csak remélhetem, hogy a borban ezt mind a természet adta (fajélesztőt hallottam hogy használt a borász, de hogy melyiket azt nem tudom).

A legszebb királylányka eddig amit kóstoltam. Aztán hogy ebből mik a fajtajegyek, az meg majd kiderül mert igyekszem minnél többet a fajtatársakból megkóstolni (ebből is nálam van még 3 sorstárs).

Engem igazából a bája ragadott meg, az a hihetetlen kedvesség ami minden szegletéből árad. Igazi orvosság súlyos depressziós rohamok után, hogy van még remény.

A bor pontozása:
abszolút = 6 pont ; ár/érték = 2

Pontozási útmutató ITT. Az eddig kóstolt borok listáját a Témajegyzék, Kóstolt borok téma sor kattintásával tudod előhívni.

Olvasd tovább...

Vissza az elejére...

Borkóstolás kezdőknek videó II.

Csakhogy senki ne mondja hogy a férfiak tudománya a borkóstolás. Úgyhogy a múltkori úr szakértő összefoglalása után ezúttal egy hölgy próbálja meg közérthető módon továbbadni tudását a borkóstolás alapjait illetően úgy uszkve 3 percben.
Sajnos angol nyelvtudás itt is szükségeltetik.

Olvasd tovább...

Vissza az elejére...

Borkóstolás kezdőknek - zárószó

A hivatásos borkóstolók munkájuk során az előző bejegyzésekben leírtak menete után az ízlelt bort meg kiköpik egy erre a célra szolgáló edénybe. Erre azért van szükség, mert az elfogyasztott alkohol befolyásolná itélőképességüket. Na azt hiszem, itt különbözik a legjobban a profik és a botcsinálta amatőrök (mint mi) közt a különbség. Hétköznapi borozgatások közt ritkán fordul elő, hogy valaki egyszerre 4-5 bornál többet kóstoljon, márpedig körülbelül ez az a határ amikor érdemes vigyázni az érzékszerveinkre a túltelítettség miatt.
A kötetlen borkóstolás (amilyenről igazából ez a sorozat szólt) célja nem a bor minőségének tévedhetetlen megitélése, inkább pihenésről van szó, egy este kellemes eltöltéséről néhány barát társaságában, vagy egyszerűen csak az addig ismeretlen bor kipróbálásáról.

De otthon is sokféle borkóstolást szervezhetünk, ami feldobhat egy közös családi / baráti beszélgetést, vagy vacsorát. Választhatunk bizonyos tematikát mint egy azonos szőlőfajta borai, vagy borok azonos borvidékről illetve pincészettől. De köthetjük a szezonhoz is mint az épp most aktuális újbor, vagy nyáron a könnyű reduktív fehérborok. Következő lépésként akár egy bor különböző évjáratainak összehasonlítása hozhat még több izgalmat a kóstolásba. A tematika kialakításának tényleg csak a fantázia szab határt.

Ha meg már belelendültünk akkor akár pontozhatunk is, erre rengeteg módszer van (a kezdőszőlész pontozása az egyik talán legegyszerűbbre épül). Ha meg már nagyon kigyúrtnak érezzük magunkat akkor jöhet a vakkóstolás, ami nem bekötött szemmel kóstolást jelent, hanem azt, hogy a kóstoló személyek nem ismerik a kostolandó borok nevét (a bor ilyenkor legtöbbször egy papírzacskóba kerül becsomagolásra). Itt sok meglepetés érheti az embert (nem működnek előitéletek), de érdemes tényleg csak sok tapasztalattal nekivágni.

Egy biztos, élvezetes az ízlésünket fejlesztgetni, megpróbálva figyelni minden kis részletre egy olyan korban, amikor ezt mások akarják nekünk megmondani a sokat szidott marketing varázslatos eszköztárával.

Én azt hiszem hogy a legfontosabb tulajdonság ami a szőlő-, borkultúrához való megértéshez vezet az az alázat. Alázat a szőlő, a bor, a borász és a természet iránt. Ezt talán egy szép mondás fejezi ki a legjobban: a szőlő nem szereti a büszke embert, mert le kell hozzá hajolni. Ez az üzenet vezessen mindenkit tovább a bor értékeinek minnél jobb megismerésében.

És végezetül egy vizuális élmény, csak hogy azonnal nyissunk ki mi is egy palack bort:

Bort a pohárba!

Akit az egész sorozat érdekel az ITT időrendben átolvashatja

Olvasd tovább...

Vissza az elejére...

Üres borosüveg recycling

Végre találtam egy jó megoldást a kiürült borosüvegek hasznosítására. Egy ideig ugyan gyűjteni kell, de utána hangzatos az eredmény. Persze aki ennyi bort megivott az már mindenre képes:)

Olvasd tovább...

Vissza az elejére...

Weninger Frettner Cuvee, 2002

Pincészet:
Franz Weninger, Sopron
Borász a borról:
"" ;
Mások a borról:
"Zamatos, tömör szerkezetű vörösbor, mély meggyes, szedres és feketeribizlis aromákkal, szinte édesnek tűnő tölgyfás jegyekkel. Finom gyümölcsösség és herbális fűszeresség mutatkozik ízében, kellemes tannintartalommal. Forrás: Eszencia borszaküzlet" ; "A Frettner dűlő erősen mállott palás talaja könnyebb szerkezetű, ám annál elegánsabb borokat ad. Itt nem a mineralitásé, hanem a gyümölcsöké a főszerep. A merlot alkotja a gerincet, gömbölyíti, kerekíti a struktúrát, ízben azonban nem írja felül a syrah csokoládés jegyeit, sem pedig a kékfrankos fűszereit. Az acéltartályos erjesztést kisfahordós érlelés követte. A fás jegyek diszkréten húzódnak meg a háttérben. Weninger három hónappal a palackozás előtt házasította össze a három fajtát. Forrás: Bortársaság" ;
A bor adatai:
Ára: kb 2900 Ft (most már inkább a 2003-as a piacon) , Alc: 13,5% Vol.;
A bor beszerezhetősége:
Internet: Bortársaság, Esszencia, Monarchia,
A bor szubjektív értékelése:
A Fertő-tó közelében található nehéz, löszös talajú dél-keleti fekvésű dűlő alkotja a Merlot/Syraz/Kékfrankos cuvée hátterét, amely 16 hónapig érlelődőtt kisfahordóban. Mondhatni, hogy a Sopronban 10 hektáron gazdálkodó pince egyik legnépszerűbb bora (az alap kékfrankos mellett). Nem csoda, gondolom én is már rögtön a pohárra meredés után. Lustán hömpölyög a bor tova és olyan glicerin csíkokat hagy a pohár falán mintha sosem akarna lejönni róla. Mély meggypiros szine annyira frissnek tűnik (pedig már négy éves), hogy úgy érzem még a pohár falát is megszinezi. Az illatok letaglózóak és behízelgőek egyben, megtartva továbbra is az eleganciát. Érezni szépen a meggyes, málnás gyümölcs vonalat is, de már inkább dominálnak a másodlagos illatok egy szép palackbukéval. Az egész beleharapnivalóan hivogató. Bele is harapok gyorsan és nem csapott be sem a szemem, sem az orrom. Bársonyos az egész kompozíciója, aszalt gyümölcsökkel, visszafogott tanninokkal kávéval, pici pörkölt mogyoróval, és továbbra is egy szép eleganciával. A korty végén egy nagyon pici fanyarság, ami első nap még nem állt jól a bornak, de másnapra még valahogy bájossá is tette bizsergetve az ember nyelvét a korty után.
Nagyon finom még másnap is, de azon gondolkodom, mégis honnan ez a sok bársony, harmónia, édeskés ízvilág erről a borvidékről? Sopront én a mineralitásért, a savakért a férfias borokért szeretem. Soha meg nem mondtam volna vakon, hogy ez a bor honnan jött. Ettől függetlenül ajánlom mindenkinek aki szereti magát vagy a másikat elkényeztetni.
A bor pontozása:
abszolút = 6 pont ; ár/érték = 1,3

Pontozási útmutató ITT. Az eddig kóstolt borok listáját a Témajegyzék, Kóstolt borok téma sor kattintásával tudod előhívni.

Olvasd tovább...

Vissza az elejére...

Télen is van szőlő !!

Barátom meglepett a hét végén, mert bátor vakló módjára vásárolt 4 mázsa kékfrankost, künn a fészerben feldolgozta és nézzenek oda még bort is csinált belőle. Ami első próbálkozásra teljesen rendben volt (kissebb szépséghibákkal). Tehát úgy értem, hogy nulla tapasztalattal belevágott és látni kellett volna a szemét, amikor a saját borát kóstoltatta a fa fészerben. És ő még csak a borkészítésnek ugrott neki. Szőlő még nem nőt a kezei között. De már elkapta. Mármint a feeling. Győrben. Ahol nincs is szőlő.
Szőlő-, és borbuzik ilyen pillanatokért élnek. Beszéltünk kóstolgatás közben a szőlő fajtájáról is, mert ő igazából zweigeltet (vagy azt is) akart, de nem kapott. Itt jutott az eszembe, hogy én a blogban foglalkoztam a telepítéssel de a telepített szőlőfajtákról még keveset írtam.
Ezt igyekszem mostantól bepótolni és 4 bejegyzésben megpróbálok majd összeszedni (ismét főleg az internet segítségével)olyan sok infót amit csak lehet a 4 általam művelendő példányról, a kékfrankosról, a chardonnayről a királylánykáról és az olaszrizlingről.
Így legalább ebben a szőlőművelésben inaktiv időszakban is tudok, hacsak virtuálisan is, a szőlőműveléssel foglakozni, úgyhogy télen is van szőlő!

Olvasd tovább...

Vissza az elejére...

Borkóstolás kezdőknek III - íz

A szemek és az orr által közvetített információk birtokában már csak az ízlelés marad hátra, ami a kóstoló legintenzívebb élménye. Ahhoz, hogy az egyes borok íze megfelelően érvényesüljön, az előkészületek során az italok összeválogatásánál nagy figyelmet kell fordítani a helyes sorrend kialakítására. Az általános elv szerint a gyengébbtől az erőteljesebb felé, illetve a száraztól az édes felé érdemes haladni, kerülni kell a nagy kontrasztokat, és a kategóriaváltás után az új kategória első darabját ajánlott visszakóstolni. Ugyancsak javasolt az ízek időnkénti semlegesítése, erre leginkább a száraz kétszersültet, vagy egyszerűen kenyér katonákat használják.
Fontos kritérium a borok optimális hőmérsékleten való felszolgálása is. A különböző borok illata, savtartalma, aromái meghatározott hőmérsékleten érvényesülnek a legjobban. A túlhűtött bor megöli az aromákat, a melegebb bor pedig savasabbnak, alkoholosabbnak tűnik.
A borból mindig azonos mennyiséget kortyoljunk. Inkább kisebb kortyokban ajánlott a kóstolás, de ha túl kevés bort veszünk a szánkba, a nyáltermelés elindulásával annak íze torzulhat. A szakértők az italt nyelvükön teljesen szétoszlatják, érintve az ízérzés minden területét, és azon keresztül egy kevés levegőt szívnak be, hogy a zamatok egész a garatig eljussanak. A bort legfeljebb negyed-fél percig érdemes a szájüregben tartani, hosszabb idő elteltével az ízérzékelés csökken.
Hogyan érzékeljük a bor ízét?
Semmi esetre se úgy, hogy fenékig lehajtjuk a pohár tartalmát! Azt a keveset is meg kell becsülnünk, ami kóstolásnál a rendelkezésünkre áll. Először is kortyoljunk egyet a borból, és többször járassuk körbe a szánkban, hogy nyelvünk minden része részt vehessen a nagy kalandban. A nyelv szerepe itt az ízlelésben rendkívül fontos, az ízeknek megfelelően négy különböző ízérzékelő területete különíthetünk el rajta. A nyelv csúcsa az édes ízekre érzékeny (cukor, és a lágy érzetet keltő alkohol és glicerin), míg a nyelv szélei és alja főleg a savakat érzékeli. A bor élénksége miatt nagy szerepe van a savaknak, mondhatnánk, hogy ezek adnak életet a bornak (persze túl sok sav zöldé és agresszívvá teheti a bort). A keserű ízeket a nyelv hátsó-középső részén érezzük, tipikus példa lehet erre a csersav de a túlzott alkoholtartalom is.

Az rendben van, hogy most már tudjuk hol érezzük a savanyút, édest és a keserűt, de hol érezzük az "igazi" ízeket, mint gyümölcsök, virágok vagy fűszerek? Ez már bonyolutabb dolog és a nyelvünk ehhez csupán csak a kapu. Tudjuk, hogy a bor ízét meghatározza az aromája. Ahogy a bor a szánkba kerül, enyhén felmelegszik, aminek hatására az illékony (illat)anyagok felszabadulnak és as szaglóhám felé távoznak. Ez pedig azt jelenti, hogy érezzük az összes apró részletet. Ez tényleg trükkös egy valami!
Hogy kinek milyen bor nyeri el a tetszését? Nos, ez nemtől, életkortól, élettapasztalattól is függ. Éppen ezért folyamatosan változik az általunk legjobbnak tartott borok tábora. Ezért sem szabad hát elvesztegetni a pillanatot. Mert az életben is tapasztalatokat kell gyűjtenünk ahhoz, hogy sikeresen tudjuk venni az akadályokat, és észrevegyük, ami mások számára rejtve marad. Fedezzük fel hát a borok ízét! Mert a bor, maga az élet eszenciája. "La esencia de la vida."

Köszönet: Delux, A bor nagy enciklopédiája

Olvasd tovább...

Vissza az elejére...

Tóth István Egri Bikavér, 1998

Pincészet:
Tóth István tradicionális pincészete, Eger
Borász a borról:
"" ;
Mások a borról:
"" ;
A bor adatai:
Ára: kb 2000 Ft (már nem kapható) , Alc: 13% Vol.;
A bor beszerezhetősége:
?
A bor szubjektív értékelése: 8 éves vörösbort nem mindennap iszik az ember, főleg nem azzal az elvárással, hogy még meglepetést is okozhat. Villányból már sokszor félrenyúltam a drágán megvett évtizedes potenciállal (elvileg) rendelkező borokkal. Kiváncsi voltam, hogy a sokat dicsért és általam is szeretett mesternél hogy is áll ez a muzeális borkérdés.
A palack egyébként a Monarchia palackozása (amint a cimke mutassa), ami ugyan nem tudom mit jelent (már hogy milyen pluszt ad a kereskedés a borhoz), de hátha valaki elmondja. A bikavér, aki nem tudná Tóth István védjegye és évről évre megmelengeti minden bikavérrajongó szivét a sima és a válogatás nedűivel is. Ahogy a pincészet neve is elárulja abszolút hagyományos borkészítés a küldetés.
A bor nyitás után mély bíborvörös színű, kis hullámoztatás után kegyesen hömpölyög szemeink elött. Keresem nagyon az óborokra jellemző téglás karikát de legnagyobb beleélés után is csak egy kis elszineződést látok, ami teljesen rendben van. Illatában (a palack nem lett szellőztetve) már inkább a harmadlagos aromák érezhetőek, kicsi animálitással és erős földjegyekkel. 10 perc után utat törnek maguknak az erdei gyümölcsök és az egész bor mintha egy nagy levegőt vett volna. A korty után első meglepetés a savak még mindig elegáns tartása, semmi bomlás, feszes szerkezet. Ízében itt is inkább a földes jelleg, szép lesimult tanninokkal. Utóízében egy pici fülledtség, egy kis fáradt sóhajtás, mintha a szép tartás már fárasztó lenne.
Egy öreg huszár aki mégegyszer felveszi ünnepi dolmányát. Tisztelegve kell inni minden csepjét!
A bor pontozása:
abszolút = 6 pont ; ár/érték = már nincs piacon

Pontozási útmutató ITT. Az eddig kóstolt borok listáját a Témák, borkostólás téma sor kattintásával tudod előhívni.

Olvasd tovább...

Vissza az elejére...

Borkóstolás kezdőknek II - illat

Tudjuk azt, hogy a szaglásunk tízszer érzékenyebb mint az ízlelésünk? Legjobb példa erre amikor az ember megfázik. Ilyenkor mindennek roszzab az íze is. Pedig nem az ízérzékelésünk romlott el, hanem egyszerűen csak a szagokat nem érezzűk, amitől minden íztelenebbnek tűnik. Szaglásunk több ezer illatot képes megkülönböztetni, még akkor is, ha ezek keverten, vagy elfedve vannak jelen.
Miért fontos egyébként a bor illata? Mert a bor illata egyöntetűen utal a bor fajtájára. A jó bor illata gyümölcsökéhez, virágokéhoz, fűszerekre hasonlít. Egyes vörösboroknál még a csokoládé, pörkölt kávé aromája is felfedezhető. Ez leginkább az égetett tölgyfahordós barrique érlelésnek köszönhető. Vannak, akik állati jegyeket (pézsmaillat, állati bőr, szőr szagát) is megérzik különböző vörösboroknál. És ez nem pusztán az érzékszerveink által okozott játék miatt van. Inkább a természet örök körforgására és az élőlények egymásrautaltságára utal.
A bor illatát a nedűt a félig vagy harmadrészig töltött pohárban forgatva apró szippantásokkal lehet megállapítani. Tartózkodjunk a nagy levegővételektől és a hosszas szagolgatástól, mindkettő gyengíti az érzékelést. Ha nem elég 10-20 másodperc az illat megállapításához, a következő nekifutásig tartsunk fél perc szünetet.
Profik azt mondják a bor illatát háromszor kell megszagolnunk. Először egyszerűen orral, mozdulatlan pohárból. Utána a bort körbelötyögtetve a pohárban. Harmadszorra meg bármilyen meglepő de már a bor ízkóstolása során a szájüreg hátsó részén keresztűl. Ehhez a korty után szívni kell egy kis levegőt a szánkba, majd hagyni hogy a levegő az orrlyukainkon keresztül távozzon. Nem elég gyakorlottak vigyázzanak, hogy a levegőn kívűl más ne távozzon eme gyakorlat közben az orrból, mert az felettébb fájdalmas illetve kellemetlen lehet:)
Az illatot három dolog befolyásolja: a szőlőfajta, ami az aromát adja, az erjedés, valamint az érlelési folyamat, ami a bukét eredményezi. Ez alapján 3 aromacsoportot kűlöníthetünk el:
Elsődeleges aromák: magából a szőlőből erednek, és már a nyugvó borból felszabadulnak. Idetartozik az összes gyümölcsaroma, a virágillatok és a zöldségillatok.
Másodlagos aromák az erjedés során keletkeznek, és főleg a bor pohárban történő körbekergetése után érezhetőek. Lehetnek ezek között tipikus boraromák, alkohol, tejes illatok, savak, élesztők stb.
Harmadlagos aromák az éréskor alakulnak ki. Ezeket is a lötyögetett borban, vagy a hátsó orri szagláskor érzékeljük. Az oxigénnel kapcsolatba lépve ezek az aromák adják a bukét. Tipikus harmadlagos aromák az illatok, mint a vanília, fűszerek mint a bors, a szerecsendió, vagy az olyan nehéz aromák mint a dohány, a kátrány, a bőr vagy a kávé.
Ezek az úgynevezett pozitív aromák, de léteznek negatív aromák is, mint a doh, az öreg, nedves fa szaga, agyag, cement, vagy akár egérszag amik mind a borkészítés illetve tárolás hibáira utalnak.
A bor illatáról (tudományosan) többet megtudhatsz ITT
Köszönet: A Bor nagy lexikona

Olvasd tovább...

Vissza az elejére...

Szőlő egy új formában

Lassan kezdi a mindennapjaimat is teljesen áthatni a szőlő és a bor szeretete. Ezért roppant megörültem amikor véletelenül belebotlottam egy internetes hirdetésbe, mely szó szerint még mélyebben a hétköznapjainkba csempészheti a szőlő minden cseppjét.

Ha már szájon át nem megy, kenjük magunkra/magunkba! Éljen a kozmetikumipar innovációs fantáziája, szőlőkrémet minden asszonyra!


Emint a termék leírása: "A Fáma Szőlő C plusz gél különleges szőlő (Vitis Vinifera L.) kivonatot és sejtvédő hatású C-vitamint tartalmaz. Így a készítmény a fáradt bőrt feszessé fiatalossá varázsolja miközben azt intenzíven hidratálja. A gélt vékonyan vigyük fel a bőrfelületre, amely maradék nélkül felszívódik. Pakolásként alkalmazva a gélt vastagabb rétegben használjuk, majd 20 perc után a bőrfelületet langyos vízzel alaposan mossuk le, kozmetikai kezelésnél iontoforézishez váltott pólussal ajánljuk.A készítménynek normál/zsíros, és száraz/érzékeny bőrre kifejlesztett változatait készítjük"
Egyébként abszolút alátámasztják empírikus kisérleteim is, hogy a szőlő (ugyan más formában) bejuttatva a szervezetbe szintén fiatalabbá varászolja a bőrt, miközben igen intenzíven hidratál is. E kúra különösen a férfiak körében igen népszerű, de itt az előírt mennyiséget nem vékonyan hanem igen vastagon kell mérni.

Olvasd tovább...

Vissza az elejére...

A bor butít és romba dönt (néha)

Ne gondoljuk, hogy nincsenek pihentagyúak a borivók között(is). Az ember azonban úgy gondolná, hiszen kultúrkörröl beszélünk, hogy itt a pihentagyúság egyenesarányú kell hogy legyen az elfogyasztott bor mennyiségével (saját tapasztalás). Habár a csatolt kép azt mutatja, hogy vannak aki előre eltervelt galád módon próbálnak a bor címszó alatt aljasságokat elkövetni.

Szeretném kihangsúlyozni, hogy a blog szerekesztője nem azonos a képen szereplő egyik szereplővel sem, illetve semmilyen módon nem azonosul a kép tartalmával, annak üzenetével és a képet is csak becsukott szemmel illesztette be a bejegyzésbe.

Olvasd tovább...

Vissza az elejére...

Borkóstolás kezdőknek I - a látvány

Borkóstolás során első kapcsolatunk az itallal a látvány. Gondoljunk bele, az étel látványa is majdnem olyan fontos, mint az illata. Miért lenne ez a boroknál másképp? A látvány megjelenítéséhez ajánlatos egy erre megfelelő pohár. A pohár teste alul kerek és széles, felfelé enyhén keskenyedő legyen. Ez a felszabaduló aromák és buké miatt fontos. A bor felmelegedését megelőzendő a pohár szára legyen (nagyon) hosszú.

Kitöltésekor mód nyílik a bor színének, tisztaságának, habzásának, sűrűségének, struktúrájának és mozgékonyságának vizsgálatára. A bor tisztaságának megállapításához a legideálisabb környezet a világos helység, ahol a poharat a fényforrás felé tartva vizsgáljuk a nedűt. A poharat tartsuk megdöntve, hogy több színárnyalatot különböztethessünk meg. A tökéletes tisztaságú borban a környező tárgyak olyan élesen verődnek vissza, mintha tükörben látnánk őket, innen a tükrös elnevezés. A különleges minőségű borok tisztasági vizsgálata sötét hátterű gyertyalángnál ajánlott, ilyen körülmények között a legapróbb hiba is feltűnik.
A bor mozgása lehet olajos, vastag vagy fürge, ezt a pohárban való körbeforgatás útján állapítják meg. Az olajos kategóriába többnyire a testes, édes borok tartoznak, ezek a forgatás után szemmel jól látható glicerincsíkokat hagynak a pohár falán.
A bor színe a szakembereknek sokat elárul annak koráról, eredetéről, a szőlőfajtáról, az erjedési módról és a minőségről. A szín kialakulásánál fontos befolyásoló tényező a termőhely, mert minél hűvösebb éghajlaton termett a szőlő, a bor annál sápadtabb színt ölt, és annál lassabban vált sötétebbre az idő teltével, a kor ugyanis szintén meghatározó körülmény az árnyalat kialakulásában.
A színt a tónus és az intenzitás szempontjából vizsgálják. Az alap megkülönböztetés szerint létezik fehér, rosé és vörös bor.

Az egészséges boroknál gyakran felismerhető színek a következők:

Fehérborok: fakó, világoszöld,citromsárga,szalmaszinű, aranysárga, borostyánsárga.

Rozéborok: málna, eper, piros ribizli, lazac, cserépszín, hagymahéj, narancs, barna

Vörösborok: bíbor, bíborpiros, gránátvörös, csresznyepiros, rubinvörös, gesztenyszinű, barna.

Színekről többet megtudhatsz itt

Ha elég gyakorlatra teszünk szert, fehér boroknál már a színből is képesek leszünk megállapítani az adott bor korát. Általánosságban igaz, hogy minél sötétebb a fehérbor színe, annál idősebb (a fiatalabb bor lehet gyakran zöldes beütésű). A fehérboroknál a sötétebb szín általában magasabb extrakttartalmat is mutat. A kezdő kóstolók számára talán hihetetlennek tűnik, de az eleve sötét színű vörösbornál ugyanilyen jól megállapítható a színből a bor kora, mivel vörös szín is korral fejlődik. A lilás-bíbor színű meglehetősen fiatal, a nagyon idős bor pedig téglavörös színű.

Köszönet: Delux

Olvasd tovább...

Vissza az elejére...

Borkóstolás etikai kódex

Lehet, hogy hülyén hangzik, de a borkóstolás szépségeit bizonyos szabályok megismerésével kell kezdeni. De tessék elhinni, hogy a szabályok itt elsősorban az élvezetet segítik és másodsorban támaszt nyújthatnak mire illik figyelni egy számunkra még ismeretlen környezetben:

A BORIVÓK TÍZPARANCSOLATA (A KLASSZIKUS)

1. Bort sose igyál éhgyomorra!
2. Borivás előtt ne egyél édes ételeket!
3. Ügyelj a borfajták hőmérsékletére!
4. Bort mindig megfontoltan, lassan igyál!
5. Apró kortyokkal élvezd a bor zamatát!
6. A nemes borokat csak tisztán igyad!
7. Tarts mértéket a borivásban!
8. Jobban ízlik a bor, ha közben eszel is!
9. Szeresd, de légy erősebb a bornál!
10. Borivás közben gondolj arra, hogy mennyi verejtékes, nehéz munka van egy pohárnyi nemes borban!

A KÓSTOLÁST ÉRINTŐ SZABÁLYOK:

- Ne dohányozzunk, ne rágózzunk a kóstoló ideje alatt, bárhol is legyen az.
- Addig nem szabad megkóstolni az éppen kitöltött bort, amíg a bemutató személy fel nem szólítja rá a társaságot.
- Mindig maradjon a poharunkban egy kortynyi, amíg az adott borról beszélünk, mert esetleg valaki észrevétele miatt újra meg kell kóstolnunk.
- Soha ne adjuk oda a nekünk kitöltött bort másnak, öntsük ki a kiöntőbe, ha nem kívánjuk elfogyasztani.
- A kiöntőben levő folyadékot ne próbáljuk elfogyasztani, ne is említsünk ilyet. Ez olyan lenne, minha a szemetesből akarnánk étkezni.
- Illetlenség a bort el nem fogadni. Ilyenkor vagy a kóstoló előtt közöljük a problémánkat (gyógyszer szedés, gépjármű vezetés) a házigazdával, vagy kérjünk keveset a poharunkba és a kiöntőbe öntsük majd ki.
- Természetesen nézzük meg a színét és szagoljuk is meg.
- A visszakóstolás előtt ne koccintsunk, ne köszöntgessük egymást.
- Mindig figyeljünk oda a borról szóló személyre.
- Mindig reagáljunk a borra. A bor megköveteli, hogy szóljanak róla, de legalább a házigazdára vettet elismerő pillantással jelezni illik, hogy értékeljük a bort. A legnagyobb illetlenség, ha a bort "nem vesszük észre".
- Akármilyen is a bor, valami jót kell találni benne, azt kell megemlíteni, a problémákat csak akkor mondjuk meg, ha a házigazda nyomatékosan felszólít rá.
- A visszakóstolás poharával köszöntsük a házigazdánkat, és köszönjük meg a kóstolót.
- Ne vegyünk elő semmilyen ételt, "rágcsálnivalót". Csak a házigazda által felszolgált ételeket, italokat fogyasszuk.
- Pincében ne kopogtassuk a hordókat. Ez olyan, mintha a befőtteket mérném le a vendéglátóm kamrájában, vagy a pénztárcájában levő pénzt számolnám meg. Az egyik legnagyobb illetlenség.
- Ha az italhoz valamilyen ételt fogyasztunk, akkor ne szemeteljünk, ne morzsáljunk, mert a legapróbb maradékon is káros mikroorganizmusok szaporodhatnak el, amelyek gondot okozhatnak a pincében.

Forrás: szatmar.ro ; delux

Olvasd tovább...

Vissza az elejére...

Borkóstolás kezdőknek videó

Mire jó az internet! A videón egy amerikai szaki ad tényleg jópofán és értelmesen tippeket a borkóstolásról. Ha tudsz angolul megér 4 percet.

Olvasd tovább...

Vissza az elejére...

Borkóstolás kezdőknek

Hogyan kell bort kóstolni? Ezt akkor kérdezzük igazából, ha a szomszéd gazda vagy barát meghívott, hogy megkóstoljuk "a világ legjobb borát", s az ember ilyenkor azokra a szmokingba öltözött, komor arcú úriemberekre gondol, akik egy asztal körül ülve poharakba dugdossák az orrukat, érthetetlen nyelven beszélnek, és... kiköpik a bort. Na, ők azok, akik már nagyon tudják, mi minden rejtözik egy borban, ismerik minden csepp titkát, és bár nem látszik, de ők is remekül szórakoznak. De ők sem itt kezdték...
De bort kóstolni nem csak társaságban lehet. Hisz mindenki aki eddig is ivott bort odahaza (akár egyedül is) gyakorlatilag kóstolta a bort, sőt értékelte is, hisz a minimum értékelés az hogy megiszom vagy kiöntöm. A borkóstolásnak tehát sok oka lehet és sokféleképpen lehet művelni.
A most kezdődő kis sorozatban szeretnék egy kis alap áttekintést nyújtani arról, hogy mi segíthet minket abban, hogy tudatosabban próbáljuk megérteni a bort és az ahhoz kapcsolódó háttérvilág értékeit. Ebben megpróbálom a saját tapasztalataimat az inerneten elérhető (és hasznosnak találtatott) útmutatásokat ötvözni (a forrásokat a bejegyzések végén mindig feltüntetem).
De ne vegyük túl komolyan. Nem kell a bortól félni, még csak egy új nyelvet sem kell megtanulni. Fogjunk meg egy pohár bort, és hagyjuk, hogy az érzékszerveink vezessenek. A bor az egyetlen olyan ital, amely egyszerre hat minden érzékünkre (leszámítva a hallást), és kihívást jelent az értelem számára is. Minden pohár borban van egy leckényi történelem, földrajz, földművelés, botanika, sokszor antropológia, vallás és pszichológia.

Az első szabály: NYUGI! Bort nem lehet rohanva élvezni. Vegyünk elő egy borospoharat. Ez fontos. Ne alázzuk meg a bort azzal, hogy vizespohárba, bögrébe vagy műanyagpohárba töltjük ki. Legjobb a tiszta, száraz, felfele szűkülő, talpas kehelypohár, amit a száránál fogunk meg, ez biztosítja azt, hogy ne melegítsük fel tenyerünkkel a benne lévő bort és ne hagyjunk ujjlenyomatokat a pohár falán.
Öntsünk két ujjnyi bort a pohárba (bármilyen szomorú hír is, de a kóstoláshoz fél és 1 dl közötti mennyiség bőven elegendő. Ez ugyanis az a mennyiség, amit kilöttyintés nélkül meg tudunk forgatni a pohárban).
Engedjük szabadjára az érzékszerveinket és a fantáziánkat. Nézzük meg a színét. Kóstolás a szerelemhez hasonlóan a szem örömével kezdődik. Milyen? Sötét? Világos? Átlátszó? Kristálytiszta? Homályos? Ködös? Próbálja meg a színt hasonlatba illeszteni. Olyan, mint... Cseresznye? Meggy? Szalma? Borostyán? Napfelkelte? A szomszéd háza? Tegyük le a poharat az asztalra, és körkörös mozdulatokkal mozgassuk meg benne a bort. Bukjunk rá a pohárra, és szippantsunk egy jó mélyet. Mire emlékeztet a bor illata? Gyümölcsre? Milyen gyümölcsre? Ananászra? Almára? Mazsolára? Virágra? Milyen virágra? Rózsa? Jázmin? Akácfa? Vagy inkább friss aszfaltszaga van? Nyers bőr? Tornazokni edzés után? Minden lehet... fantázia kérdése. Kortyoljun egyet. Egy nagyobb korty bort veszünk a szánkba, szájmozgást végzünk, mintha megrágnánk a bort, hogy minden összetevőjét megízlelhessük. Forgassuk meg a bort a szánkban. Ne csak az ízét keressük, de a súlyát és a struktúráját, szövetét is. Selymes? Bársonyos? Durva? És az íze? Mire emlékeztet? Aszalt szilvára? Dióra? Pörkölt kávéra? Friss fűre? Ha ez megvolt, adjuk össze. Gondoljunk arra is, hogy miből készült a bor, min ment keresztül, honnan, kitől jött. Kortyoljunk még egyet. Élvezzük.

Hát valahogy így kezdődik. Ha kedvet kaptatok, akkor erről még többet okoskodunk majd, szépen adagolva, hogy még jobban szeressük és értsük a bort (és persze gyarló módon hogy még többet igyunk belőle)

Köszönet: szatmar.ro

Olvasd tovább...

Vissza az elejére...

Oremus Szamorodni, édes 2000

Pincészet:
Tokaj Oremus, Tokaj
Borász a borról:
"Az Oremus szőlőiben a válogatott fürtök rendkívül gazdag mustot adnak, köszönhetően a túlérett és aszús szőlőszemeknek. E bor előállításához késői szürettel leszedett túlérett szőlőfürtöket használtak fel,amely fürtökben 20-25 % töppedt aszúszem volt. "
Mások a borról:
"Kellemesen édes, finom savú, kandírozott gyümölcsökre emlékeztető bor. Forrás: Esszencia borszaküzlet" Hangsúlyozza a gyümölcsöket, melyeket egy kis hársfavirág, akácméz és szegfűszeg foglal keretbe. 2000-ben legalább kétharmadában aszúsodott fürtöket dolgoztak fel úgy, "ahogy termett", hogy ez a vitális édes bor elkészüljön. Ha ez így folytatódik, előbb utóbb olyan hagyomány lehet belőle, mint angoloknál az ötórai tea. Forrás: Bortársaság;
A bor adatai:
Ára: kb 1800 Ft, Alc: 13% Vol.,
A bor beszerezhetősége:
Internet: Decanter, Mywine,Esszencia, Bortársaság; Egyéb: Hypermarketek
A bor szubjektív értékelése: Egy csülkös- sörös- döneres étel-, és italtúladagolásos drezdai hosszúhétvége után már majdnem meghaltam valami hazai finomságért étel és ital terén. Mikor beléptem az ajtón rögtön megcsapott a sülő palacsinta illata és rögtön belémhasított a felismerés hogy mi fog engem meggyógyítani. Egy kiváló édes szamorodni a lekváros palacsinta mellé. A kötelező ajándékok és puszik kiosztása után lebotorkáltam a pincébe és némi keresgélés után kiválasztottam az Oremus kedves nedűjét.

Kis bevezetőként néhány szót a bor fajtájáról. A szamorodni az a tokaji bor, amely a részben aszúsodott szemeket tartalmazó szőlőfürt valamennyi bogyójának felhasználásával készül, az aszúszemeket nem szedegetik ki külön. E bornál a száraz vagy édes minősítés a maradékcukor mennyiségétol függ, amely a szőlőtermésben található aszúszemek aránya szerint változik. A bortörvény szerint: legalább 21,0 tömegszázaléknyi (MM°) természetes eredetű cukrot tartalmazó mustból szeszes erjedés útján nyert tokaji borkülönlegesség, melyet a forgalomba hozatal előtt legalább két évig, ebből legalább egy évig fahordóban érlelnek.
És akkor a borunk. Pohárba töltve már aranysárgába hajló, de még a barnásság határát nem átlépő csillógóan hivogató szinek. Már a küllem érett, szép anyagot mutat, melyet a pohár falára kapaszkodó olajosság még jobban felerősít. Illata mennyei, már aszús világra hajaz. Sárga gyümölcsöket érzek elöször, sok birssel és barackkal, majd édességet előrejelző méz és hárs illata. Ember képes percekig szagolgatni annyira élvezetes az összkép. Kortyunk első lépcsője mégis inkább a cukor és nálam ez az édesség kicsit mindig ott maradt elválva a többi íztől, ami valamelyest megbontotta az összképet. Hálistennek azért nem ez a fő ismérve a bornak. Ízvilága is igen intenzív, melyben tán az őszibarack a leghangsúlyosabb. Édességet szépen balamszírozzák a savak, így végül is nem borul fel a bor (honlapon nem jöttek fel a 2000-es adatai, a 99-es 94 g/l cukorral és 7,9 g/l savval rendelkezett, akkörül lehet a 2000-es is). Íze hosszú ideig szánkban marad. Tényleg csak a koncentráció kis hiánya(kortyban érezni a könnyeb szerkezetet) választja el a 3 puttonyostól. Érdemes 10C alá hűteni, meghálálja. Ár/érték is igazán kedvező.
Tökéletes választás volt relaxációnak, szégyenszemre el is fogyott még aznap éjszaka.
A bor pontozása:
abszolút = 5 pont ; ár/érték = 1,5

Pontozási útmutató itt. Az eddig kóstolt borok listáját a Témajegyzékben a Kóstolt borok sor kattintásával tudod előhívni.

Olvasd tovább...

Vissza az elejére...