Pincészet: Vincellér ház, Sopron
A bor adatai: Ára: kb 1.200 Ft • vörös száraz • 0,75 l •Alc: 12,5 % Vol.,;
A bor beszerezhetősége: Internet: Tinto Fino, Decanter,Egyéb:
A bor pontozása:
abszolút = 4 pont ; ár/érték = 1,3
Borász a borról: ". ";
Mások a borról: "A bornak jót tett a hosszabb érlelés, illatában érett, meleg, fekete szedres, meggyes illatok. Szájban jó struktúra, finom és elegendő savak, jó tanninok. Még bársonyosnak is nevezhetjük. Forrás: Borkalauz 2007. "
A bor szubjektív értékelése: Tényleg sajnálom, de nem sok mindent tudtam meg a neten a pincészetről. Hacsak azt nem, hogy 3 tulaj űzi egy kvázi szövetkezeti formában, és úgy 45 hektár büszke művelőik ők. Honlapot nem találtam (csak egy étteremről, ahol szó nem esik a borrol vagy pincéről), úgyhogy most a link üresen maradt.
Jó lett volna persze, mert tényleg érdekelne egy-két részlet. Korábban egyszer ittam tőlük egy szép Zweigeltet, ezért válogattam most be ebbe a pénteki sorozatba (ahol most csúszásban vagyok, mert ez még a múlt heti tétel).
Valahogy nálam egy ilyen Kékfrankos lebeg a szemem elött, amit a honpolgár meg is tud venni anyagilag, és a szakértő sem finnyáskodik kóstolásilag (meg van is belőle mennyiségben), és persze kékfrankos a javából.
Bor így több mint 3 évvel a szüret után is piros húsú gyümölcs az elejétől a végéig. Így nyit színben, így kisér illatokban (itt a legerősebb a gyümölcs vonal) és ez zárja le a kortyot is a végén. Lehet még ezt-azt beleérezni közben, de nem kell, nem érdemes. Ennek a bornak ez a nagy érdeme. A gyümölcsösség, ami egy elégséges de nem túlzott testen ül, sav-tanninvilág pedig ott van, de nem érdemes vele foglalkozni mert ugye a gyümölcs. Hordóról sincs mit beszélni, mert nem érezni, lehet hogy volt de akkor nagy és régi (szerintem).
Ezt kéne még és sokat és ennyiért. Nem kell a dolgokat (néha) túlbonyolítani és leegyszerűsiteni sem. Csak úgy csinálni Kékfrankost, ahogy a Vincellér-házban csinálják.
abszolút = 4 pont ; ár/érték = 1,3
Borász a borról: ". ";
Mások a borról: "A bornak jót tett a hosszabb érlelés, illatában érett, meleg, fekete szedres, meggyes illatok. Szájban jó struktúra, finom és elegendő savak, jó tanninok. Még bársonyosnak is nevezhetjük. Forrás: Borkalauz 2007. "
A bor szubjektív értékelése: Tényleg sajnálom, de nem sok mindent tudtam meg a neten a pincészetről. Hacsak azt nem, hogy 3 tulaj űzi egy kvázi szövetkezeti formában, és úgy 45 hektár büszke művelőik ők. Honlapot nem találtam (csak egy étteremről, ahol szó nem esik a borrol vagy pincéről), úgyhogy most a link üresen maradt.
Jó lett volna persze, mert tényleg érdekelne egy-két részlet. Korábban egyszer ittam tőlük egy szép Zweigeltet, ezért válogattam most be ebbe a pénteki sorozatba (ahol most csúszásban vagyok, mert ez még a múlt heti tétel).
Valahogy nálam egy ilyen Kékfrankos lebeg a szemem elött, amit a honpolgár meg is tud venni anyagilag, és a szakértő sem finnyáskodik kóstolásilag (meg van is belőle mennyiségben), és persze kékfrankos a javából.
Bor így több mint 3 évvel a szüret után is piros húsú gyümölcs az elejétől a végéig. Így nyit színben, így kisér illatokban (itt a legerősebb a gyümölcs vonal) és ez zárja le a kortyot is a végén. Lehet még ezt-azt beleérezni közben, de nem kell, nem érdemes. Ennek a bornak ez a nagy érdeme. A gyümölcsösség, ami egy elégséges de nem túlzott testen ül, sav-tanninvilág pedig ott van, de nem érdemes vele foglalkozni mert ugye a gyümölcs. Hordóról sincs mit beszélni, mert nem érezni, lehet hogy volt de akkor nagy és régi (szerintem).
Ezt kéne még és sokat és ennyiért. Nem kell a dolgokat (néha) túlbonyolítani és leegyszerűsiteni sem. Csak úgy csinálni Kékfrankost, ahogy a Vincellér-házban csinálják.
Pontozási útmutató ITT. Az eddig kóstolt borok listáját a Témajegyzék, Kóstolt borok téma sor kattintásával tudod előhívni.
3 Comments:
Szia! A borról csak annyit, nekem is ez a Soproni Kékfrankos etalon. Nagyszerű beszélgetéshez, paprikáshoz... s ha már sokat kisérleteztem más kékfrankosokkal akkor szívesen térek vissza hozzá.
A pincében szombaton voltam, Molnár Tibor a szőlőből jött be délben (15 perc alatt!), hogy fogadjon. Rögtönzött borbemutató remek hangulattal és borokkal. Molnár úr igazi szőlész-borász: nagydumás, humoros időnként szarkasztikus, igazi showman. Miközben ott voltunk, egy vadidegen házaspár is benézett, őket is fogadta. Tízféle bort kóstoltunk. Nemcsak a klasszikus borai finomak, de a barrique-kal is tud bánni. Van egy gasztro 2003-as b. kékfrankosa (Tercia), igazán remek - 1500-ért. A 2001-es b. CS is kiváló volt. Szép a 2003-as Pinot is. A kései Zenitje pedig csodás, már ha a seregélyek hagynak szőlőt a tőkéken :) (Általában 75 mg a cukor, de a 2001-esben 175 mg van!) A 2004-es KF is korrekt, de más mint a 2003-as, vékonyabb, abból az évjáratból csak ennyi jött ki. Én a nejem szigorú pillantásai ellenére is egy karton borral jöttem el a pincéből! Egy szó mint száz: mindenkinek melegen ajánlom, aki arra jár. A kostolóhelységgel most kiegészített pince Fertőboz első épülete (Hidegség felől) -rikító sárga, hogy mindenki észrevegye! Az kétségtelen, hogy honlap nincs, de vendégszeretet és barátságos árú remek borok vannak.
Telki Cuvee - Köszi a részletes utibeszámolót, ez tényleg real time volt.
Hiába a gazda borán általában átsüt valahol a borász személyisége is. Örülök, hogy Molnár úrnak nem csak a bora igen szimpatikus és közvetlen, hanem őmaga is. Innen irigyellek a szép élményért (de azért én is voltam a négynapos ünnepen egy tuti pincelátogatáson, amiről egy külön postban írok majd)
A cikk elején emlegetett Zweigeltjük nekem is tetszett jónéhány éve, pontos évjáratra nem emlékszem... Ezek után ha meglátom valahol, teszek egy újabb próbát :)
Post a Comment